A NOSZLOPI TÉVEDÉS
 |
| A FÖLDRAJZI AZONOSÍTÁSA TÉVEDÉS! |
Noszlopi Németh Péter
AZ ÁRPÁD-KORI BUDA NYOMAI A PILISBEN
című tanulmánya a Püski kiadó gondozásában jelent meg.
A szerző 15 évi kutatómunkájának eredményét közli ebben a tanulmányban. A magyar történelem ún. "fehér foltjára" világít rá, amikor számos, ezt igazoló irodalommal alátámasztva, valamint helyszíni vizsgálódásai alapján arra a megállapításra jut, hogy az Árpád-házi királyok fővárosa Ős-Buda-vára (Vetus Buda) - Alba Regia - Etzelburg - Herculia - Sicambria - a Pilisben, a Dunakanyarban: Esztergom- Dömös -Dobogókő által határolt területen volt. Ezzel a kérdéssel a múlt század óta napjainkig többen is foglalkoztak, de hivatalos állásfoglalás nem történt ez ügyben.
Tanulmányát a szerző 1955-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történettárának "Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben" címmel, majd a Magyar Tudományos Akadémiának nyújtotta be "Attila és az Árpádok romvárosa a Pilisben" címmel. A szakma (történészek és régészek) felháborodással reagált a szerző állításaira, két okból is. Először azért, mert az Árpád-házi királyok székhelyét korábban Óbudán, majd Székesfehérváron keresték és vélték megtalálni (Alba Regia), - másrészt, mert a szerző nem volt szakmabeli. A sajtó hosszú éveken keresztül foglalkozott az üggyel. Sok cikk jelent meg a napilapokban, a szerző nevének említésével, vagy anélkül erről a témáról. A szerző 1962-ben előszöz- a "Képes Magyarországban", majd 1967-ben a "Budapest" c. folyóirat júliusi számában ismertette rövidítve a tanulmányokban foglaltakat. A külföldi magyar sajtót nagyon érdekelte ez a téma. A hatvanas évektől kezdődően
rendszeres írásbeli kapcsolat alakult ki a szerző és a tengeren túl megjelenő magyarnyelvű lapok szerkesztőivel, akik a 60-- 70-es években folyamatosan közölték a szerző által rendelkezésükre bocsátott anyagot. Így Kanadában, az USA-han, Ausztráliában a "Magyar Élet", a "Magyar Történelmi Szemle" és a "Magyar Múlt" c. lapok. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportja 1959 óta, - majd később a visegrádi Mátyás Király Múzeum is folyamatos ásatásokat végez a Pilisben. A feltárt leletanyag hivatalos elismeréséről, kiállításon történt bemutatásáról a mai napig nincs tudomásunk. Németh Péter 1971 óta halott. Nehéz életkörülményei, valamint hirtelen halála nem tette lehetővé, hogy egy rendezettebb, stílusában csiszoltabb munkát hagyjon hátra. Minden igyekezete a kutatás anyagának megbízhatóságára, helyt-állóságára irányult. Az érdeklődő olvasó megfelelő, eredeti dokumentációkkal, irodalommal alátámasztott anyagot kap kézhez. Így módjában van véleményt alkotni a X--XIII századi pilisi Ó-Budavár létezését illetően. 1997. március Németh Péterné
Noszlopi könyvében a témát figyelmesen olvasó azonban könnyen észreveheti az alap problémát. Sosem volt Megyer Pilismarót környékén. Az Óbuda-Sicambria váraira-városára vonatkozó okleveles hiteles forrásaink nem Esztergom-Pilismarót-Visegrád környékéről szólnak!
Noszlopi könyvében a témát figyelmesen olvasó azonban könnyen észreveheti az alap problémát. Sosem volt Megyer Pilismarót környékén. Az Óbuda-Sicambria váraira-városára vonatkozó okleveles hiteles forrásaink nem Esztergom-Pilismarót-Visegrád környékéről szólnak!
Röviden összefoglalva sem térképen, sem oklevéllel, sem látképekkel nem tudta a szerző igazolni, hogy Óbuda-Sicambria városa Esztergom közelében lett volna. Megyert sem tudott igazolni Pilismarót környékén, ez sem meglepő, ugyanis az óbudai királyi várak a Pazanduk és Békásmegyer területtel szomszédosak! A szerzőt a város területének a birtoklásai téveszthették meg. A figyelmes olvasó, kis hozzáértéssel és többszöri olvasással könnyen kiszúrhatja azokat az ordító hibákat, amiket egy külön NOSZLOPI BLOG oldalon tételesen, oldalanként sorolok és cáfolok meg.Éppen ezért fontos, hogy a tisztelt érdeklődő olvasók ne dőljenek be a Noszlopi tévedésekkel maguknak személyi kultuszt építgető önámító amatőröknek. Ők azok, akiknek a buta tevékenysége még a hivatalos oldal hazugságainál is nagyobb károkat okoz a jelenleg is folyó valós és megalapozott hiteles kutatásoknak.
A mai rögeszmék és terjesztőik ugyanott tévesztik meg az olvasókat, mint Noszlopi könyve:
"Néki is igaza volt, hiszen Szobbal szemben a Duna jobb partján létezett egy Meger (Megyer) nevű kis falu, amelynek leírását megtalálhatjuk II. András királyunk 1212-ben kiadott diplomájában, amelyben kijelölteti a budai káptalan határait;-„ A budai egyház birtokterületét tehát a következő határok veszik körül: az első határjel Buda és Hévíz (Caliidae Aquae) között áll, tudniillik egy fedett kerek kőlap a földben és innét a völgy széléig megy, és felemelkedik egy helyre, melyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut, melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chemarkw-nek neveznek és innét lemegy a völgybe és két út között vezet és innét a Verhardy szeglethez megy és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy
egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hyges hegy alá, és ott van egy földből lévő határjel és innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegy- nek mondanak és innét határjeleken át leereszkedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemelkedik a Tebewra hegynek a derekáig és azután három faluval, tudniillik Meger-rel és két Pazanduk faluval közösen jut egészen a Dunáig.”
És aztán erre a téves helyrajzi teóriára építi azt, hogy akkor biztosan csak a búbánatvölgyi szamárhegy lehetett (SIC) az óbudai Szamár kő. Azonban sem Meger -Békásmegyer, sem Guerche, Pazanduk vagy Felhévíz nem volt soha a Búbánat völgyben, csakúgy, mint ahogy Szob réve nem a Megyer rév, és ilyen nevű település soha nem létezett Szobbal szemben a Duna jobb partján! A Pest-hegyi Új vár-13. századi Óbudaváros- sem volt soha Pilismaróton vagy a Búbánat-völgyben! Ezért nem tudta ezt már Noszlopi sem igazolni, súlyosan tévedett a topográfiával kapcsolatban, és egyesek, (mostanában egyre többen) még most is ebben a tévedésben vergődnek, mert vannak akik egy téveszmével tovább bolondítják az érdeklődőket. Noszlopi elképzelése amúgy is Dobogókő-Esztergom-Visegrád közötti terület volt, és nem csak a Búbánat-völgy! Persze ez még-inkább képtelen elképzelés! Sajnos Noszlopi az oklevelekkel közösen az Óbudát ábrázoló hadmérnöki látképekkel nem foglalkozott.
"Néki is igaza volt, hiszen Szobbal szemben a Duna jobb partján létezett egy Meger (Megyer) nevű kis falu, amelynek leírását megtalálhatjuk II. András királyunk 1212-ben kiadott diplomájában, amelyben kijelölteti a budai káptalan határait;-„ A budai egyház birtokterületét tehát a következő határok veszik körül: az első határjel Buda és Hévíz (Caliidae Aquae) között áll, tudniillik egy fedett kerek kőlap a földben és innét a völgy széléig megy, és felemelkedik egy helyre, melyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut, melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chemarkw-nek neveznek és innét lemegy a völgybe és két út között vezet és innét a Verhardy szeglethez megy és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy
egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hyges hegy alá, és ott van egy földből lévő határjel és innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegy- nek mondanak és innét határjeleken át leereszkedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemelkedik a Tebewra hegynek a derekáig és azután három faluval, tudniillik Meger-rel és két Pazanduk faluval közösen jut egészen a Dunáig.”
Apropó képek...
1. SICAMBRIA-ÓBUDÁT ÁBRÁZOLÓ METSZETEK
ÓBUDA VÁROS HÁTTERÉBEN A MAI BUDAVÁR !
A) Alt Ofen Vetus Buda vagyis Óbuda városa a Megyer hegyen-Békásmegyer területén. Háttérben, szemmel jól látható távolságban B) NEV OFEN a mai Buda vára
 |
| HÁTTÉRBEN A MAI BUDA BLOCK(GELLÉRT) HEGY ÉS ANTIQUA PEST VÁRA! |
1) A NOSZLOPI ELKÉPZELÉS IDEJÉT MÚLTA ÉS MEGBUKOTT !
NOSZLOPI NÉMETH PÉTER TÉVEDÉSE MÁIG KISÉRT !
A esztergomi érsek nyaralója a Búbánat-völgyben található, ahogy a kiszolgáló telep is. Ezek azonban ott léteztek a völgyben, és nem pedig Óbuda városában! A búbánatos téveszme terjesztők önámítók, akik saját magukat és másokat is készakarva megtévesztenek. Azt viszont észre sem veszik, hogy ezzel csak kárt okoznak! Minél nagyobb a kamu, annál jobban eladható. Ugyanis csak az igazságnak vannak határai, a hülyeség az határtalan. A "nemzeti szittya-bizniszben érdekeltek" pedig szívesen terjesztenek bármit, a lényeg, hogy hasznuk legyen rajta. "A királyi központ lapja" is előszeretettel terjeszti a hiteltelen dilettáns téveszméket. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét!
Pilismaróton-Esztergom és környékén biztosan nem volt soha semmilyen Fehérvár vagy Buda, sem Ó, sem Ős, sem Sicambria!
Noszlopi Németh Péter hatalmasat tévedett !
Az Óbudát ábrázoló metszeteket még a ló farka árnyékának az állása alapján sem lehet a búbánatba kamuzni. Ugyanis a képek hátterében látható MAI BUDAVÁRÁT ! - nem lehet a visegrádi várnak beállítani, Maros városát sem lehet Pestnek fantáziálni! Délibábok és téveszmék alapján nem lehet történelmet gyártani, ezt már történészeink is igazolták tevékenységükkel e témát illetően.
A BÚBÁNATBÓL NEM LÁTNI A MAI BUDA VÁRÁT ÉS A BURDA HEGYRŐL SEM!
Persze a bugyuta videókat készítő önámító "kutatók" már minden Budát a búbánatba erőltetnek. Előszeretettel használják Nev Ofen-Új Buda látképeit is Pilismarótra erőszakolva. A Burda térképeket is nagyon benézték búbánatosék! Most szólok, hogy azok nem a névvel egyező hegyet és környékének a szintvonalait ábrázolják! :)
Ha a savakat-amivel a romokat locsolják- is így keverik, akkor bizony a szomszédaik is halálosan komoly életveszélyben vannak. A fej-nélküli kockás-inges favágó meg már "az összes Árpád-házi királyt megtalálta" ugyanott a
búbánatban. Az már csak hab a tortán, hogy Esztergom közelében a szántóföld alatt Fehérvárt is meglelték, valahol az esztergomi piramis közelében.Teljesen bolond, aki nem normális! Ezek a völgyesek hasonlóan betegek, mint a pomázi árkosok, hiszen mindkét területen folyamatosan jelen vannak a sziriuszi űrhajók is, a földi helytartó sámánjaikkal együtt, akikkel a pilisi piramisokat együtt rezegtetik.
Kész vagyok tőlük, mint a házi feladat...
Ha a savakat-amivel a romokat locsolják- is így keverik, akkor bizony a szomszédaik is halálosan komoly életveszélyben vannak. A fej-nélküli kockás-inges favágó meg már "az összes Árpád-házi királyt megtalálta" ugyanott a
Kész vagyok tőlük, mint a házi feladat...
2. HITELES TÉRKÉPEK
SICAMBRIA CSOPORT VÁRY ISTVÁN GYŰJTEMÉNYE
SICAMBRIA-ALT OFEN-ÓBUDA VÁROSÁT A HADMÉRNÖKI RAJZOKKAL MEGEGYEZŐ TERÜLETEN ÁBRÁZOLJÁK A TÉRKÉPEK!
Tisztán látható, hogy nem Pilismaróton és a búbánatban ábrázolták Attila városát-Sicambria-Óbudát !
2.) NOSZLOPI ELKÉPZELÉSE MEGBUKOTT !
A manapság kutatással próbálkozók sem ismerik az okleveleket, pedig állítólag már több ezer darabot láttak, (a fej nélküli favágó szerint) azonban egyetlen darabot sem sikerült találni, ahol Óbuda városa valahol a Búbánatban-mármint a völgyben lenne. :) Röhej, saját magukat járatják le, és észre sem veszik a búbánatosok.
3. Tehát nézzünk oklevelet Óbuda városáról az igazi Megyerre-Békásmegyerre vonatkozóan.
 |
| SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN ! |
3) OKLEVELEK ALAPJÁN IS TÉVEDETT NOSZLOPI !
Noszlopi megállapításai azonban a mai Óbudával kapcsolatban ma is érvényesek. Okleveleket olvasva már ő is tudta, hogy Óbuda városának területe nem egyezik a valótlanul ma is Óbudának beállított hivatalos
TÖRTÉNÉSZ DOGMÁKKAL.
4. AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ALBA ECCLESIA HELYE
A búbánatos téveszmék minden esetben megbuktak. Noszlopi ugyanúgy tévedett a város helyével kapcsolatban, mint Sashegyi. A kutatások folyamatában azonban mindkettőjük munkájára szükség volt. Nincsenek felesleges körök. Noszlopi kiválóan fogalmazta meg, hogy Óbuda városa bizonyosan nem a mai Árpád-híd környékén létezett. Kutatásában azonban még okleveleket sem talált az elképzeléséhez, és Megyert sem tudott igazolni Pilismarót környékén. Sashegyi pedig földrajzi értelemben is közelebb járt a megoldáshoz, de a Holdvilágárok téveszméje teljesen tévútra vitte. Nem tudta Pomáz köré igazolni az Óbudára vonatkozó határjáró okleveleket, és Árpádot sem találta az Árokban.  |
| ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA |
 |
| ÜRÖM TERÜLETE MELLETT ÓBUDA VÁROSA |
 |
| FELKIS TÉRKÉPE A MAI TÉRKÉPPEL KÖZÖSEN |
Nem kell túl sok magyarázat a képekhez. Mindenki számára látható, hogy Atilla városa-Sicambria-Óbuda még véletlenül sem volt soha Pilismarót közelében!
4) NOSZLOPI IS TÉVEDETT SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁNAK ELHELYEZKEDÉSÉRŐL !
Elérkezett az idő, hogy biztosan kijelenthessük:
mindketten tévedtek Sicambria-Óbuda várainak-városának földrajzi helyével kapcsolatban !
Illő lenne a búbánatos téveszmeterjesztést is immár hanyagolni, és befejezni a hiszékenyek bolondítását! Nem lehet Pilismarótra- a Búbánat-völgybe erőszakolni azt, ami sohasem volt ott, ahogy a Pomázra a Holdvilágárokba sem. Hiába szemetelik tele a videómegosztót, vagy a közösségi oldalakat mindenféle primitív demagóg zagyvasággal. Minden további erőlködés teljesen felesleges, és aki ezt nem látja be, az menthetetlen elmebeteg, és betegek azok is akik hisznek a hiteltelen állítások gyártóinak.
2015. Egyed Zoltán Pajzsvivő
