NOSZLOPI ÉS SASHEGYI HÍVŐK FERDÍTÉSEI !
Egy rendezvény alkalmával, vagy meghirdetett előadásokon, és mostanában egyre inkább a közösségi oldalakon és eseményeken-kirándulásokon százakat, sőt ezreket bolondítanak az ön és köz-ámítók, és az őket követő hiszékeny majmolók. Fent északon a Búbánatban Vetráb-Kadocsa, és a Pannon Egyesület ferdítői felváltva a Pilis Szakrális Történelmével, vagy éppen a MAGunkban Túra szervezői, MAGvezetik a résztvevőket Budákkal meg Sicambriával, Noszlopi Németh Péter tévhite alapján. Szentendrétől délnyugatra, meg az a Herceg Ferenc lódítja Sicambriát Pomázra, aki Sashegyi tévképzeteit erőszakolja tovább, és így ezáltal semmivel sem különb a Marót hegyi szamaraknál, vagy a hivatásos oldal szemellenzős foteltörténészeinél.
NE HAGYD MAGAD ÁTVERNI !
Ha egy pilisi kiránduláson téged is bolondítani akarnak a fent említett szervezetek vagy előadók, akkor Óbuda-Sicambria városára vonatkozóan...
- KÉRJ TŐLÜK TÉRKÉPET !
- KÉRJ HADMÉRNÖKI RAJZOT !
- KÉRJ IGAZOLÓ OKLEVELET !
MINDEZEK ALAPJÁN KÉRD A BEAZONOSÍTOTT FÖLDRAJZI TERÜLETET !
Ha csak magyarázkodást és félrebeszélést kapsz ezek helyett, akkor téged becsapnak-félrevezetnek-átvernek, méghozzá nagyon csúnyán! A fent leírtak vonatkoznak az Óbudai Múzeum rendezvényeire is, ahol a sétákon, azt a ferdítést akarják megetetni a résztvevőkkel, hogy a hegyen lévő Óbuda-Sicambria városa, a Zichy főtéren állt, pedig az a középkorban még sziget volt.
HOL LÉTEZETT VALÓJÁBAN SICAMBRIA ?
Mutatok kedves olvasóimnak egy részletes térképet, ahol pontosan jelölik Sicambria-Óbuda városát!
Müller Ignácz ( Müller Ignác): Mappa Geographica novissima Regni Hungariae divisi in suos Comitatus cum Districtibus Jazygum et Cumanorum, Banatus Temesiensis ejusque Districtuum nec non Regnorum Croatiae, Slavoniae, Dalmatiae, Magni Principatus Transsylvaniae, partis Bosniae, Serviae.
Wien. 1769. Copper engraving.size: 204x244 cm.
Szántai/Müller I. 1a
Tiderle Lajos
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/sc/sc7.htm
-------------------------------------------------------------------------
"Az 1769-ben elkészült, kis példányszámban kiadott, hazánk akkori egész területét magában foglaló térkép Müller Ignác hadmérnök alkotása. A térkép a koordinátákat illetően minden korábbi hasonló alkotásnál lényegesen pontosabb, névrajza részletesebb. Rajza, formája, grafikus díszítő elemeinek barokkos szépsége is kiemeli a kor hasonló alkotásai közül.
A térkép készítésének előzményeiről, a mű szerzőjéről és készítési módjáról Bendefy László kutatásai alapján ( Geodézia és Kartográfia, 26.évf. 1974., 122-132. o. ) a legfontosabbak az alábbiakban foglalható össze.
A Dózsa-féle parasztháború ( 1514 ) idején készített Lázár-térkép ( "Tabula Hungariae...",1528 ) után majd két évszázadig országos jelentőségű térképezés nem volt hazánkban. A Johann Christoph Müller által 1709-ben készített Magyarország-térkép, hiányosságai miatt a 18. század közepétől már nem elégítette ki az Udvari Haditanács ( Hofkriegsrat ) igényeit. Ezért 1764-ben új térkép készítését rendelték el. Előzményként Mikoviny Sámuel munkásságának eredménye: a több mint 50 megyéről készült térképsorozat, egyes országrészek átnézetes térképei, valamint a legendás hírű Hadik András gróf tábornagy, az Udvari Haditanács elnökének rendeletére összegyűjtött térképanyag várta a megfelelő felkészültségű, az ország lakosságának nyelvét is ismerő térképész szervező, rendszerező, felmérő, kartografáló tevékenységét. Ennek eredménye lett végül is az az alkotás, amelyet Müller-féle térképként ismerünk.
A térkép szerkesztője, Müller Ignác 1727-ben született Székesfehérváron. Tizenhét évesen már a hadseregben szolgál, pályája gyorsan ível felfelé. 1764-ben önálló térképező csoportot rendeltek parancsnoksága alá, majd a Franz Moritz Lacy táborszernagy irányításával működő kartográfiai osztályhoz osztották be. Itt kapta feladatául az Udvari Haditanácstól, 1764. május 13-án Magyarország új térképének elkészítését. A rendelkezésre álló anyagból ( elsősorban a Mikoviny-féle megyetérképek, valamint az összegyűjtött országrész-térképek felhasználásával ), kartográfus csoportja négy és fél év alatt készítette el hazánk átnézeti térképét.
Az elvégzett munka nagyságát megítélhetjük, ha tudjuk, hogy Mikoviny halálakor, 1750-ben az általa felvett megyetérkép-sorozat nem volt teljes. Hiányzott Zala, Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Szilágy megye, valamint a 17 erdélyi vármegye térképe. A hiányokat az országtérképekből kellett összeszerkeszteni, de feltételezhető, hogy jelentős terepmunka, helyszínelés is szükséges volt.
1769. június 26-án Müller Ignác ezredes jelenthette Lacy táborszernagynak, hogy - az időközben gyakran végrehajtott ellenőrző mérésekkel igazolhatóan - olyan térképet sikerült Magyarországról készíteni, amely az adatok száma, a feltüntetett helységek térbeli pontossága és a helynévírás tekintetében minden korábbit felülmúlt. Az Udvari Haditanács addig példátlan összegű jutalomban részesítette Müller Ignác térképészmérnöki tevékenységét.
A térképet J. Chr. Winkler, neves bécsi rézmetsző metszette. A kinyomtatott példányokat bizalmasan kezelték, a megjelent példányok számát nem ismerjük. Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár térképtára őriz teljes példányokat. A 12 különböző méretű szelvény összesen 241,0 x 203,5 cm belméretű, összeilleszthető térképet ad. A legnagyobb szelvény mérete 98 x 68 cm, ami nagy ritkaság, papíranyaga a Bodeni-tó partján lévő Volkersthausenben készült, e célra.
Címfelirata így kezdődik: " A Magyar Királyság legújabb földrajzi térképe...", majd következik a tartalom összefoglalása: az ország területét megyékre, a jász- és kún-kerületekre, a temesi bánságra, valamint a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyságokra és az Erdélyi Fejedelemségre felosztva ábrázolja. Ezen kívül rajta vannak a szomszédos országok határos vidékei ( akkor még török hódoltság alatt ), így Bosznia, Bulgária, Szerbia és Havaselve ( Walachia ) egyes részei is. A felirat közli, hogy ezeket a területeket a térkép készültének idején Mária Terézia császárnő és magyar királynő, valamint II. József német-római császár kormányozta, a mű készítésére pedig Lacy Moritz gróf, vezérkari főnök és a haditanács marsallja felügyelt. A mappát " a legnagyobb gonddal készített térképekből, megfelelő vizsgálatok és javítások elvégzése után, 1769-ben..." Müller Ignác ő császári felsége főstrázsamestere szerkesztette.
Müller Ignác főstrázsamestert, litográfiai munkák lezárta után, 1771-ben Nagyenyedre nevezték ki. Három évvel utóbb nyugdíjazását kérte, ezután Pozsonyba költözött, és itt is hunyt el 1804-ben. Nevét és emlékét jeles kartográfiai műve őrzi.".
Tiderle Lajos
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/sc/sc7.htm
-------------------------------------------------------------------------
"Az 1769-ben elkészült, kis példányszámban kiadott, hazánk akkori egész területét magában foglaló térkép Müller Ignác hadmérnök alkotása. A térkép a koordinátákat illetően minden korábbi hasonló alkotásnál lényegesen pontosabb, névrajza részletesebb. Rajza, formája, grafikus díszítő elemeinek barokkos szépsége is kiemeli a kor hasonló alkotásai közül.
A térkép készítésének előzményeiről, a mű szerzőjéről és készítési módjáról Bendefy László kutatásai alapján ( Geodézia és Kartográfia, 26.évf. 1974., 122-132. o. ) a legfontosabbak az alábbiakban foglalható össze.
A Dózsa-féle parasztháború ( 1514 ) idején készített Lázár-térkép ( "Tabula Hungariae...",1528 ) után majd két évszázadig országos jelentőségű térképezés nem volt hazánkban. A Johann Christoph Müller által 1709-ben készített Magyarország-térkép, hiányosságai miatt a 18. század közepétől már nem elégítette ki az Udvari Haditanács ( Hofkriegsrat ) igényeit. Ezért 1764-ben új térkép készítését rendelték el. Előzményként Mikoviny Sámuel munkásságának eredménye: a több mint 50 megyéről készült térképsorozat, egyes országrészek átnézetes térképei, valamint a legendás hírű Hadik András gróf tábornagy, az Udvari Haditanács elnökének rendeletére összegyűjtött térképanyag várta a megfelelő felkészültségű, az ország lakosságának nyelvét is ismerő térképész szervező, rendszerező, felmérő, kartografáló tevékenységét. Ennek eredménye lett végül is az az alkotás, amelyet Müller-féle térképként ismerünk.
A térkép szerkesztője, Müller Ignác 1727-ben született Székesfehérváron. Tizenhét évesen már a hadseregben szolgál, pályája gyorsan ível felfelé. 1764-ben önálló térképező csoportot rendeltek parancsnoksága alá, majd a Franz Moritz Lacy táborszernagy irányításával működő kartográfiai osztályhoz osztották be. Itt kapta feladatául az Udvari Haditanácstól, 1764. május 13-án Magyarország új térképének elkészítését. A rendelkezésre álló anyagból ( elsősorban a Mikoviny-féle megyetérképek, valamint az összegyűjtött országrész-térképek felhasználásával ), kartográfus csoportja négy és fél év alatt készítette el hazánk átnézeti térképét.
Az elvégzett munka nagyságát megítélhetjük, ha tudjuk, hogy Mikoviny halálakor, 1750-ben az általa felvett megyetérkép-sorozat nem volt teljes. Hiányzott Zala, Heves, Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Szilágy megye, valamint a 17 erdélyi vármegye térképe. A hiányokat az országtérképekből kellett összeszerkeszteni, de feltételezhető, hogy jelentős terepmunka, helyszínelés is szükséges volt.
1769. június 26-án Müller Ignác ezredes jelenthette Lacy táborszernagynak, hogy - az időközben gyakran végrehajtott ellenőrző mérésekkel igazolhatóan - olyan térképet sikerült Magyarországról készíteni, amely az adatok száma, a feltüntetett helységek térbeli pontossága és a helynévírás tekintetében minden korábbit felülmúlt. Az Udvari Haditanács addig példátlan összegű jutalomban részesítette Müller Ignác térképészmérnöki tevékenységét.
A térképet J. Chr. Winkler, neves bécsi rézmetsző metszette. A kinyomtatott példányokat bizalmasan kezelték, a megjelent példányok számát nem ismerjük. Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár térképtára őriz teljes példányokat. A 12 különböző méretű szelvény összesen 241,0 x 203,5 cm belméretű, összeilleszthető térképet ad. A legnagyobb szelvény mérete 98 x 68 cm, ami nagy ritkaság, papíranyaga a Bodeni-tó partján lévő Volkersthausenben készült, e célra.
Címfelirata így kezdődik: " A Magyar Királyság legújabb földrajzi térképe...", majd következik a tartalom összefoglalása: az ország területét megyékre, a jász- és kún-kerületekre, a temesi bánságra, valamint a Horvát, Szlavón és Dalmát Királyságokra és az Erdélyi Fejedelemségre felosztva ábrázolja. Ezen kívül rajta vannak a szomszédos országok határos vidékei ( akkor még török hódoltság alatt ), így Bosznia, Bulgária, Szerbia és Havaselve ( Walachia ) egyes részei is. A felirat közli, hogy ezeket a területeket a térkép készültének idején Mária Terézia császárnő és magyar királynő, valamint II. József német-római császár kormányozta, a mű készítésére pedig Lacy Moritz gróf, vezérkari főnök és a haditanács marsallja felügyelt. A mappát " a legnagyobb gonddal készített térképekből, megfelelő vizsgálatok és javítások elvégzése után, 1769-ben..." Müller Ignác ő császári felsége főstrázsamestere szerkesztette.
Müller Ignác főstrázsamestert, litográfiai munkák lezárta után, 1771-ben Nagyenyedre nevezték ki. Három évvel utóbb nyugdíjazását kérte, ezután Pozsonyba költözött, és itt is hunyt el 1804-ben. Nevét és emlékét jeles kartográfiai műve őrzi.".
http://magyarbibliofilia.hu/map20.html
 |
| POMÁZ PIROSSAL JELÖLVE |
A hozzá nem értőknek magyarázza állandóan Herceg, és mutogatja egy elnagyolt térképen, hogy Szentendre alatt látható Sicambria. Valóban ott van délre, de nézzünk csak a térképre! Pomázt pirossal jelöltem. Hol látjuk Sicambria városát? Naná, hogy Kálaz-Budakalásztól kissé délre, a Csillaghegyen, pontosan ott, ahol minden térkép ábrázolja! Az Óbuda városát ábrázoló látképeken nem Pomáz látható!
 |
| ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN |
Bizonyságot nyertünk tehát, hogy Herceg Ferenc, a pomázi lokálpatrióta valótlant erőltet tovább Sashegyi Sándor téveszméjével, és nagyon rondán átveri a Pilis útján résztvevőket. Ne hagyd magad átverni !
Pomázon sosem volt Sicambria-Óbuda!
Hiteles térképünk a Búbánat-völgynél található Szamárhegy(Szamarot) területét-mint mondvacsinált Budát is alapjában cáfolja. Egyetlen olyan térkép sincs, ami arra a tájra tenne bármilyen korban, bármilyen Buda városát! Természetesen oklevél sincs az erőltetett állításokról, és Óbuda városáról készült hadmérnöki rajzokat sem lehet oda azonosítani. Helyén van Akus Palotája a völgyben, ami azonban ott létezett, ahol térképünk mutatja, és nem Óbuda városában, ahogy a hiteltelen társaság próbálja megetetni az érdeklődőkkel. A terület nem is Pilis vármegye, tehát duplán lódítanak az önámítók! A méták vonalát pirossal jelöltem a térképen.
 |
| ÓBUDA VÁROSA A CSILLAGHEGYEN |
A hadmérnöki rajzok hátterében ott a mai Budavár!
Lásd B: Nev Ofen. Ezért sem lehetett a Szamárhegyen semmilyen Buda! A Marót környékén túrákat vezetők, és oda bármilyen Budát-Sicambriát fantáziáló "előadóművészek" nagyon ostoba módon átverik az érdeklődőket!
Ne hagyd magad átverni !
A SZAMÁRHEGYEN VAGY MARÓT KÖRNYÉKÉN SOSEM VOLT SICAMBRIA-ÓBUDA !
A hivatalos oldal szemellenzős ostobaságait és betokosodott történész dogmáit is cáfolja ez a térkép, és az összes többi is. Hiteles okleveleink is ellentmondanak a hivatalos álláspontnak. Müller Sicambria azaz Vetud Buda-Óbuda városát a Csillaghegyen ábrázolja, pirossal jelöltem a térképen. Attól délre, a jól ismert helyén a római Aquincum, és ismét délre a Zichyék telepe, amit Alt Ofenként jelölt hiteles térképészünk.
MI AZ OKA ANNAK, HOGY HIVATALBÓL NEM IS KERESTÉK ÓBUDA SICAMBRIA VÁROSÁT?
Történészeink elhitték Zichyék meghamisított térképeit, és nem foglalkoztak az ellentmondások tömegével. Azonban hiába ferdített Salamon, miként a szélhámos Schönvisnerre hivatkozott, hogy Sicambria nem létezett. Ma már tudjuk, és okleveleink is vannak róla, hogy Óbuda városa megegyezik Sicambria városával! Tehát hiába akarja Kanyó, a megfelelési kényszerében-Salamont utánozva, ő is meghamisítva a történelmünket-Óbuda városát a római Aquincumba lódítani. Egyetlen olyan oklevelünk sincs, ami a római Aquincumnak írná a várost!
Az meg a legostobább történész ferdítés, amit mostanában nyomatnak hivatalból-vagyis konkrétan büdös nagy hazugság-hogy Sicambriát csak a középkorban találták ki, mert szerintük nincs róla korábbról forrás. Dehogy nincs, az ókeresztény püspök Toursi Szent Gergely ír róla a hatodik században, aztán meg a Gesta Regum Francorum.
 |
| SICAMBRIA |
Több középkori térkép jelöli is Sicambriát ugyanoda, tehát már csak ezért is bukott Pomáz, bukott a Szamárhegy, és bukott a Zichyék területe! Ortelius ábrázolása pedig azt is elárulja számunkra, hogy miként hívták ezt a Sicambria városát a rómaiak. HERCULIA !
Ugyanakkor Müller térképe, és ahogy korábban írtam Marsigli térképei is Vetus Buda városát azaz Sicambriát a Csillaghegyen ábrázolják. Tetszenek érteni, hogy ez mit jelent? Müller térképi ábrázolása is megegyezik Marsigli térképével Óbuda városával kapcsolatban!
Meg is mutatom:
 |
| VETUS BUDA A CSILLAGHEGYEN |
Ti hivatalból ezt komolyan gondoljátok, hogy a Pápa és a Minorita Generális is egy elképzelt városra ad ki engedélyeket? Ezért kellett magasiskolát elvégeznetek, hogy ne tudjatok gondolkodni? És most szólok, hogy ne merészeljétek a Csillaghegyet ismét Aquincumnak hazudni!
Feltevésekre építenek hivatalból feltételezéseket, és előadásokon, konferenciákon, és az óbudai sétákon bolondítják az embereket a közintézmények felelősei.
Ne hagyd magad átverni !
A ZICHYÉK TERÜLETE SOSEM VOLT SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA!
OTT CSAK EGY RÉVÁTKELŐHELY LÉTEZETT ÉS SZIGET VOLT MÉG A KÖZÉPKORBAN !
REVJENO A NEVE !
SICAMBRIA-VETUS BUDA-PEST HEGY-ÓBUDA
Sicambria-Óbuda városa a sziklás Csillaghegyen létezett, aminek keleti fele volt Ecilburg-és ez a terület lett Óbuda prépostsági vára, míg a királynéi vár az MEGYER villaból fejlődött tovább, ezért viselte a Pest-hegyi Új vár-Buda castrum nevet!
KÉRDÉSEM VAN HOZZÁTOK !
Nem szégyenlitek ti hivatali "szakértők" magatokat? Nem sül le a bőr a képetekről, hogy képesek vagytok továbbra is csak a buta dogmáitokat tovább erőltetni? A ferdítés, lódítás és félremagyarázás, nem lesz igazság attól, hogy valamelyik
A tekintély elvű erőlködés már nem segít rajtatok sem!
Hol a városazonosítás, hol vannak az igazoló oklevelek, hol vannak a régészeti leletek? Hol a MEGYEREN lévő óbudai Szent János kolostor? Hol a Sybille óbudai apácakolostor-hol van a vele szemben, a várban lévő Ferences kolostor? Hol van a hegyoldalban található ÓBUDA egyeteme? Hol van Erzsébet királyné, és hol van Bonfini sírja? Hol van a Megyer felett lévő Fehérvár, hol vannak a királysírok? Hol domborulnak kapitányaink sírjai Sicambriában, az ősi metro-nekropoliszban?
 |
| BERTALANNÉ VALLOMÁSA |
A hivatalos balfék szakértők tehetnek róla, hogy az amatőr dilettánsok is butítják a Pilisben kirándulni vágyó embereket, és hol Pomázra hazudják Óbudát, hol pedig a Szamárhegyre. Ezeknek az ön és köz ámító dilettánsoknak, csak saját maguk a fontos, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy a valós történelmünknek csak kárt okoznak.
Nem ártana immár önvizsgálatot tartania a szakmai oldalnak, és a vonatkozó látképek és oklevelek által hitelesen beazonosítani Óbuda városát, mert a hivatali ferdítés sem működik tovább!
Borzasztó érzés, még leírni is, hogy Óbuda városa 2017-ben még nincs feltárva! Minden erőmmel azon leszek a jövőben is, hogy a téveszmeterjesztők ellen tovább küzdjek, és Óbuda-Sicambria városa feltárásra kerüljön.
Egyed Zoltán Pajzsvivő 2017.10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése