A "POZSONYI" DIADAL - AMIT ÁRPÁD SEM VEZETETT !

Az ember erősen gondolkodóba esik, hogy mire reagáljon hamarább, mit írjon ki magából elsőként. Aztán a szokásos júliusi hónap közeledtével ez is hamar eldől, mert lassan ismét kezd elviselhetetlen lenni a közösségi oldalakon és csoportokban a "nagy-nemzeti" téveszmét látni és olvasni.          Egyed Zoltán Pajzsvivő

A feltételezett téves csatahely

  A "POZSONYI" CSATA - AMIT ÁRPÁD FEJEDELEM SEM VEZETETT !

Nem egy, nemzeti oldalon olvashatja bárki, hogy a Pozsony környéki diadalban Árpád fejedelem vezette a mindent eldöntő csatában a magyar seregeket. Sőt, sok esetben még azt is tudják a híres előadók, hogy megsebesült a fejedelem, és majd az összes gyermeke is ebben a csatában esett el. Van aki még azt is tudja, hogy szinte percre pontosan éppen mi, és hogyan történt, merre mozogtak a csapatok és ki adta a parancsokat stb... A téveszmét mások még tovább folytatva megtoldják azzal, hogy a fejedelem sebet kapott, ott kezelték Altenburgban, aztán gyorsan el is temették egy tumulusban SIC! ( amiben a feltáráskor bronzkori tárgyakat találtak) Ezért a téveszméért nem csak Árpád fejedelem sírhelyét, hanem Óbuda városát és az óbudai prépostság Fehéregyházát is a sógoroknál ünneplik Altenburgban, a soproni civileket is szépen átverték. Ez a buta teória egyébként eredetileg Lanfranconi Enea olasz mérnök, Magyar Történelmi Társulat alapító tagjának téveszméje volt. Wekerle László gyorsan és alaposan meg is cáfolta az egészet. Ezért is veszélyes, hogy Árpádot a csatában szerepeltetik, ne az osztrákoknak erősítsük már a turizmust! A történelmi téveszmék azonban így készülnek, hiteles forrás nélkül. Valaki kitalálja-leírja és előadja, tetszetős önbizalom-erősítő, viszik tovább a téveszmét. A végére már azt is nehéz kinyomozni, hogy honnét indult, aztán már az internet is ezzel a rögeszmével van tele. Sőt, már filmek és videók, versek is készülnek Árpád dicső csatájáról. Az már kevésbé érdekli a túlfűtött hallgatóságot, hogy Árpád fejedelem a csata idején már rég halott volt!

A tájékozatlan embereket könnyű becsapni, sok a hiszékeny ember akik nem néznek alaposan utána egy adott témának. A tekintély elv a nemzeti oldalon pedig ugyanúgy működik, mint a hivatalos szamárcsapások esetében, senkinek ne legyenek illúziói.

Aztán ha valaki jobban utánanéz az írott hiteles forrásoknak az igen fontos esemény miatt, akkor gyorsan rájöhet, hogy Árpád és a fiai sem voltak ott a csatában!

MIÉRT KELL ÁTESNI A LÓ MÁSIK OLDALÁRA? 

Persze sokkal jobban "eladható" Árpád vezetésével a "pozsonyi" csata, és a győzelem is magasztosabb lesz ebben a verzióban. Talán ezért gyártják ezeket a téveszméket, de az is lehet, hogy a szittya-biznisz miatt van szükség erre. Jobban fogynak a könyvek és a dvd lemezek, több meghívást kap az előadó, nagyobb a reklámja. 

Hitelesebb azonban nem lesz ez a fajta előadó vagy író.

Ha kérdőre vonja őket valaki, a hiteltelen írásuk vagy előadásuk miatt, általában úgy szoktak védekezni, hogy "arra sincs forrás, hogy Árpád fejedelem nem vett részt a csatában"

Ebben is tévednek, tájékozatlanok a témában! A híres írók és előadók nem ismerik a krónikáinkat? Nagyon úgy tűnik, hogy ez a helyzet...                   

Részlet a magyarok krónikájából.

"Árpád fővezér fejedelmi címmel lépett a trónra, és [megkezdte] az uralkodást. Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának. [Eljött] a napja, megöregedett, elgyengült, megbetegedett, a szíve megtört, a korszak elfordította tőle arcát, és szemét betakarta földjével, vagyis elhalálozott. Helyére egyik fiát ültették, de egy idő múlva az is elköltözött a világból, és a fejedelmi trón üres maradt"

Forrás: Magyarok Története-Tarihi Üngürüsz
A kétkedőknek leegyszerűsítem: csak arra van írott forrásunk, hogy Árpád fejedelem nem vett részt a csatában!

  

A téveszme abból táplálkozik, hogy Anonymus krónikája 907. évben írja Árpád fejedelem halálát. Azonban ez az írott forrás sem azt állítja, hogy ott volt a csatában, csupán csak azt, hogy ebben az évben halt meg. "Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak"  FORRÁS:

ANONYMUS

GESTA HUNGARORUM

Tehát Anonymus krónikája nem azt írja, hogy a csatában halt meg!
 

Önmagában ez a tény is azt valószínűsíti, hogy a támadást a híres nagyvezér-fejedelem halála miatt indították. Árpád halálának legvalószínűbb időpontja 907. év  január-február, legkésőbb március eleje. Hiszen az összevont támadást a sok-ezer fős ellenséges hadsereg részéről elő kellett készíteni. Rengeteg fegyvert, hadtápot, szekeret, lovat és kiegészítő felszerelést kellett a parancsra megfeszített munkával összeszedni, hogy a támadó sereg júniusra készen álljon. Minderre szükséges legalább négy-öt hónap, ezért valószínűsíthető a 907. év eleje Árpád fejedelem halálának időpontjául. Amúgy sem lehetett volna ott a csatában Árpád, 907. évben már fejedelemként a 63. életévében volt. Abban a korszakban ez nagyon magas életkornak számított. Ezért írhatta azt a krónika, hogy "Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának"

Tehát Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában !

Nem harcolt, nem sebesült meg, mert nem vett részt a csatában. Az összevont támadás pont az ő halála miatt indult. Ez így ésszerű, így életszerű és így valószínű. Ha ugyanis egy hatalmas hadvezér eltávozik az élők birodalmából, akkor rögtön lehetőség adódik a nép leigázására. 

Ez szolgáltat valós indokot egy összevont támadásra!  

Ugyanezt láttuk már Attila halála utáni időszakban is...

Biztos, hogy a 907 csata nem itt volt !!!

Mit tudunk még az írott forrásokból?

• „907. (év) A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Luitpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták.

• 907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.

• 907. (év) Nagyon szerencsétlen harc folyt Braslavespurchnál (Pozsony?) július 4-én.” 

Hiteles forrásaink az évkönyvek és nekrológok.

Az ütközet tehát megtörtént, de ahogy az időpontokból is érthetően kiolvasható, egy hosszan tartó harc vette kezdetét már június közepétől. Korántsem pár napos csatáról van szó!

Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában !

Sokszor, hajnalig tartó vitákat folytattam kedves ismerőseimmel, hogy vegyék figyelembe az írott, hiteles forrásokat. Tulajdonképpen a hivatalos oldal képviselőit is erre ösztönözném Óbuda ügyben, a helymeghatározó oklevelek igazságára, mindkét oldal ugyanazt az alaphibát véti folyamatosan. Természetesen én magam is próbáltam a különböző netes-oldalak és blogok kezelőitől információt kérni, a már szinte dogmává alakult rögeszmére. Nem írok hivatkozott előadó neveket, nem célom, hogy másokat a tévedésük miatt lejárassak. Több válaszból is kiderült, hogy a tájékozódás a videómegosztón történt, vagy weboldalakról származott az információ. Az érdekes ez ügyben, hogy honnét indult a téveszme. Az előadók pedig a tények láttán remélhetőleg majd megváltoztatják a véleményüket, hogy végre hitelessé váljanak,-kénytelenek lesznek- hiszen a téveszmére forrásaik egyáltalán nincsenek.

Mindenkinek ezúton is köszönöm a válaszát!

 Kedves Pajzsvivő, a következő könyvben tud utánanézni:  Szabó Károly. 

 A Magyar vezérek kora. Budapest (1878) 

A Hadtörténeti Könyvtár válasza vitt vissza legtávolabb az időben. Az újkori nemzeti előadók egymást másolva talán ezt a művet értelmezhették félre, pedig ahogy látni fogjuk, ezt elég nehéz félreérteni. Szabó Károly már ebben a könyvben megírta az értelmes-hiteles következtetést, az ok-okozati valós összefüggést. Árpád fejedelem személyének államszervező tulajdonságaira, a 907 évi diadal jelentőségére próbálta felhívni a figyelmet. Ezért a csata leírását tőle közlöm. A csata megtörténte, és maga a téma sem volt "eltitkolva" bárki olvashatta, aki idáig is járt könyvtárban esetleg. Tehát a 907 nyarán megtörtént csatába csak a huszadik században, nem is olyan rég erőltették Árpád fejedelmet! Ki találta ki ezt az alapjában buta, és ugyanakkor nagyon káros téveszmét? Erre a kérdésre a

HOGY HANGZIK A DECRETUM EREDETI SZÖVEGE
MI AZ IGAZSÁG?

“… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”

?

Olvashatjuk ugyanezt a nagy-nemzeti oldalakon, azonban a decretum szövegének elferdített idézésével is a csak a kilencvenes évek téveszméjét erőltetik tovább a hírhedt írók és előadók. Itt is kiderül, hogy semmilyen valós forrás-kutatást nem végeztek a témában, nem fordítottak még időt sem rá, és éppen ezért tudatlanságból ámítják magukat, és csapják be a történelem iránt érdeklődőket is. 

Ha ön kedves olvasó valóban érdeklődik a 907-ben történt csata után, akkor nézze meg a decretum valós szövegét! 

                                 ANNALIUM BOIORUM

''.., Ibi decretum omnium sententia Vgros Boiariae regno eliminandos esse,...''

! ! !

A hivatalos téveszmét, hogy tovább tudják erőltetni, ezért egész egyszerűen kihagyják a DECRETUM szövegének a legfontosabb földrajzi közlendőjét. Mégpedig azt, hogy a magyar csapatokat nem a világból, de még csak nem is a Kárpát-medencéből akarják kiűzni, hanem a Bajor királyi területekről! BOIARIAE REGNO !

És innét már csak arra kéne forrást keresni, hogy a X. században, mégis merre volt a magyar nyugati határ? Ugyanis Pozsony környéke sosem volt Bajor királyi terület, az mindig AVAR terület volt. Árpád fejedelem pontosan ezért foglalta el még a bécsi medencén túli területeket is

                 

 

 

FORRÁS: Szabó Károly  

MAGYAR VEZÉREK KORA

Ki vezette magyar részről a csatát?

Miután bizonyítottuk, hogy Árpád fejedelem 907. év júliusában már halott volt, így jogos a kérdés. A Gesta írását tekintve azok a vezérek vezethették a védekezést, akiket Árpád kapitánnyá választott a halál közeledtét érezve. Akik ott lehettek a harcban:  a magyar nemzetség törzsének hadra fogható vezérei és katonái:Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat,Tarján, Jenő, Kér, Keszi,Szalók nemzetség-Ösbő vezér, Bogát-kapitány, Őse-kapitány, Őrkény, Előd-kapitány, Kál-harka,

ELŐZMÉNYEK

Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve, fiát, Zoltát, nagy tisztességgel vezérré emeltette. Azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálatáért Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt, Veleknek pedig a zarándi ispánságot adta. Hasonlóképpen a többi nemeseknek szintén tisztséget meg helységeket adományozott. FORRÁS: GESTA HUNGARORUM

   

Tehát Ösbő és Velek minden bizonnyal tapasztalt vezérként vett részt a

csatában, azonban a fiatal trónörökös Zoltát, mint fejedelmet, nyilván megóvták a harcoktól. A további harcokban, és talán a korábbiakban is, komoly részt vállalt a hon megóvásában Lél, Vér-Bulcsú-harka, és Botond.

Végül, amikor a fegyverek erejétől már mitsem reméltek, az imádsághoz fordultak, túlvilági segítséget kérve a magyarokkal szemben.

„De sagittis Ungarorum libera nos Domine!"

„A magyarok nyilaitól szabadíts meg, Uram!"

"Bizonyos idő elteltével, mikor Zolta vezér tizenhárom esztendős volt, országának főemberei valamennyien egyértelemmel és közakarattal egyeseket országbírákul rendeltek a vezér alá, hogy ezek a szokás jogával mértéket tartva, csendesítsék a viszálykodók pereit és versengéseit. Továbbá másokat - mégpedig Tas fia Lélt, Bogát fia Bulcsút, a vér emberét, valamint Kölpény fia Botondot - a sereg vezetőivé tették avégre, hogy különböző országokat feldúljanak velük. Ezek ugyanis harcias és bátor lelkű férfiak voltak, kik semmi másra nem viseltek gondot, csak arra, hogy uruk számára népeket hódítsanak és más országokat pusztítsanak. Ők aztán, amint engedelmet kaptak Zolta vezértől, leszámoltak a karantán sereggel; majd Friaulon át Lombardia határtartományába értek, s ott Pádova városát öldökléssel, tűzzel-vassal, nagy fosztogatás közepette kegyetlenül elpusztították. Innen benyomultak Lombardiába, és ott is sok rosszat műveltek. Mikor pedig annak a földnek a lakosai egybegyülekezve megpróbáltak szembeszállani erőszakukkal és vad dühükkel, akkor számtalan sok lombard veszett el a magyarok nyilától, sőt igen sok püspök és gróf is halálát lelte. FORRÁS: GESTA HUNGARORUM

Mindezért a modenai ima szövege így hangzik magyarul:

                                                                                 

Velencei hadjárat

Krisztus hitvalló Isten kegyes szolgája,

Geminianus, imádkozva könyörögj,

Mi, nyomorultak a megérdemelt ostort

Az ég királya kegyéből elkerüljük.

Miként megtetted Attila idejében,

Hogy kapuinkat megszabadftád tőlük,

Most kérünk téged, leghitványabb szolgáid,

Védj meg minket a magyarok nyilaitól!

Pártfogónk, végül leborulva könyörgünk,

Hogy irgalomért esedezzél az úrhoz.

A megírt blog bejegyzések visszhangját is figyelemmel kísérem a közösségi oldalakon, következzen tehát egy megosztás utáni hozzászólás Budai Lászlótól, ami komoly megerősítés a témát illetően.  

A wikipedia-Pozsonyi-csata szócikke sincs megfelelően megírva, mert a hívatkozott TTE oldal "szakértője" sem ismeri a Magyarok Krónikáját, és annak Árpád fejedelem halálára vonatkozó mondatait !

 
Kiderül belőle, hogy Szabó Károly 1878-ban A Magyar vezérek kora. Budapest (1878) c. könyvében már találgatott arról, hogy Árpád harcolt-e a csatában, vagy éppen a halála váltotta ki a támadást.  Most látom, hogy a könyve első kiadása 1869-es, és a 2. kiadás volt 1878-as, tehát ennyivel régebbi a gondolata. Idézet jön: 

"Árpád elhunyta, s gyermek fiának uralkodásra jutása a legkedvezőbb pillanatnak látszott Lajos király, illetőleg birodalma kormányzói előtt arra, hogy a magyaroknak Árpád korában Németországba tett berohanásait megtorolják, s a nyugatot folyvást rettegtető pogány nemzet erejét egy véletlen csapással megtörjék. Azt hitték ők, hogy a nagy hódító Árpád elhunytával szelleme is elenyészett, hogy gyermek fia kormánya alatt a magyar nemzettörzsei – mint a Német Birodalomban éppen a gyermek Lajos trónralépésekor történt – egymással meghasonlanak és így nem lesznek képesek őket meggátolni, hogy a nemzetfüggetlenségét Árpád sírja fölött eltiporják. De számításukban keserűen csalatkoztak. A magyar törzsek hercegei, a hon önállóságát, sőt létét fenyegető vész láttára minden magánérdeket félretéve, közegyetértéssel siettek a hon megmentésére, zászlaik alatt a nemzet minden fia, mint egy ember kelt fel szabadságát védeni, s a büszke fényes hadsereg, melynek célja Magyarország leigázása volt, a magyar földön diadal helyett sírját találta."

 Nem jött be, a máskor jól bevált gyakorlat...

VÉRSZERZŐDÉS

ÖSSZEFOGÁS A HARCBAN!

A pozsonyi diadal Magyarország nemzetségi vezéreinek fényes győzelme, ékes példája a magyarok összetartásának!

JÚLIUS 4-7. A POZSONYI CSATÁRA EMLÉKEZÜNK, 
NEM ÁRPÁD FEJEDELEM HALÁLÁRA!  

A kedves olvasókat ez ügyben is meg kell kérnem, ha ezt a téveszmét hallják egy előadáson:hogy Árpád fejedelem vezette 907. évben csatába a magyarokat, akkor vonják kérdőre az előadót, hogy hol van erről forrás?! De azt nem szabad válaszként elfogadni, hogy más is ez mondta, vagy adta elő! Hiteles források nélkül senki ne próbáljon  téveszméket előadni, ez mindkét oldalra egyformán vonatkozik!

FOLYTATJUK...


A nagy csata mégsem Pozsonynál volt?