2015. december 11., péntek

PIRAMISOK A PILISBEN ? VIGYÁZAT, MÁR MINDEN HEGY ÉPÍTETT!

TITKOS MAGYAR PIRAMISOK A PILISBEN

Olyannyira titkosak, hogy még soha-senki sem látott egyet sem!

Amikor a közösségi oldalon egy megosztásban, vagy egy csoportban meglátom ezt a mondvacsinált "titkosmagyarpilispiramisokat" legszívesebben kivágnám a gépem az ablakon, ezzel azonban semmit nem oldanék meg. Állandóan visszatér ez az elmebeteg hoax az idővonalamra, időről-időre ismét megosztja valaki, én meg már agyrákot kapok ettől a fertőző elmebetegségtől. 
hungaromem
Valahogy olyan ez a titkospiramisátverés, mint az idős bácsi, akit lezavartak a buszról, miközben valójában egy koreai búcsúzik a rokonától. Rettegve várom, hogy mikor tűnik fel, valamelyik reklámbevételt termelő blog oldalon a szíriuszi űrhajók mellett a Millennium Falcon, ami valójában a mi titkos Ezeréves Sólyom űrhajónk, és mikor kezd dühöngeni az erdő sűrűjében a dobogókői Csubakka, a mi ősi kuvaszkomondor jetink a Pilisben. A kapitány pedig Hunsolo, a magvezető, aki a gárdisták egyenruhájában rohangál a fák között. Tartok a félelmetes Daradera nevű 35 ezer éves magyar őshüllő sárkánygyík felbukkanásától is a Dera patakban, ami a  téveszmékkel táplálkozva világtojásokat rakott a  Holdvilágárokban.   


OBI WAN 
                  
Tehát a Pilisben Obi van-volt és lesz...

Ezeréves Sólyom a Dunakanyarban, dokkolni készül a nagymarosi Pesten, vagy a pilismaróti Ősbudán. artsonline.hu

AHOGY KEZDŐDÖTT...

"Én állok fenn a Pogánykő tetején a fejem felett az égen a két idegen „űrhajó”. Ez a pillanat volt az, ahonnan a Pilis-rejtély ügy indulását számítom. Mintha minden felgyorsult volna ezt követően. Nem sokkal ezután ültünk az asztalnál, előttünk a Pilis térkép nyitva feküdt. Ahogy bámultam a térképet, egyszer csak egy részlet kiugrik a szemem elé. A három hegy Dobogókőnél. Hát ennek a három hegynek épp olyan a fekvése, mint a három piramisnak felülnézetből. Melyik három? A Magashegy, a Rám-hegy és az Árpádvár. "  Aradi Lajos piliskutató
Dobogókövek. Támogató a királyi központ lapja

Aki ezek után ezt komolyan veszi, az megérdemli, azonban egyesek kifejezetten vágynak rá, hogy bolondítsák őket. Az ufók titkos pilisi piramisairól az a szomszédunk jut eszembe, akit villanyszerelőként állandóan kidobtak minden munkahelyéről, mert piázott és rosszul végezte a munkáját. Aztán hirtelen multimilliomos lett, mert kétszer is elrabolták az ufók, és rögtön csodás gyógyításokra lett képes. Aki pedig  nem gyógyult meg az meghalt, és sokan hálálkodtak még ezek-után is. Vannak olyan emberek, akik bármilyen butaságot hajlandóak elhinni, kifejezetten vágynak rá, hogy hülyítsék őket. A nemzet-tudat építő megélhetési piliskutatók ezt használják ki.
Érdekes, hogy a rendezvények alkalmával a Holdvilágárok bejáratánál is a "szíriuszi" csatahajókat mantrázzák össze a keresztény földanyával. "Nagy-nemzeti" előadóink már szinte vallást csináltak abból, hogy összemosták az ezoterikus misztikumot a Pilis történelmével, a hiszékeny mindent fogyasztók pedig imádják és osztják ezerrel.

DE MIÉRT VAN ERRE SZÜKSÉG?

Ki kíváncsi erre a vakításra, és miért jó ez az önámítóknak? Miért kell a történelmünket nevetségessé tenni és lejáratni mindenféle mondvacsinált űrhajókkal, piramisokkal, meg magas-frekvenciájú rezgésszintű ökörségekkel? Ezek a spirituális zagyvaságok csak az előadók egójáról, a magamutogatásról és szereplési vágyról szólnak. A történelem iránt érdeklődő embereket úgy verik át, hogy azok észre sem veszik a magvezetést. A séma az, hogy 30 százalékban mondanak valami értelmeset is, aztán hozzárakják a saját agymenésüket. A téma azonban fogy, ezért aztán azt csinálják, hogy a
videómegosztón bújják egymás előadásait, és onnan próbálnak valami olyat átvenni, amit könnyű megetetni a jó-néppel. Ezek az előadók pedig nagyon rafkósak, mert azt adják elő, ami jól hangzik, ami könnyen eladható. A hülyeség ugyanis végtelen, annak nincsenek határai, így tehát azt simán lehet állítani. Senki nem is kéri az igazolását, pedig csak állítani bármit lehet. A szomorú azonban az, hogy vannak, akiknek ez még tetszik is.


NEMZETI ÖNÉRZETNÖVELŐ?

Talán több büszkeséggel tölt el valakit, ha mondjuk nekünk piramisaink lennének, mondjuk éppen a Pilisben? Ettől többek lennénk mi magyarok? Egyáltalán, hogy gondolhatja komolyan egy táltosmágus, hogy ennek a valóban történelmi területnek piramisra van szüksége? Összezagyválják a szóhasonlatokat, a hegyeket egyfajta ezoterikus-misztikus-ufós-keresztény-pogány hittel, a történelemmel és a Pilissel. Tiszta hülye, aki nem normális ! A magyar történelem nincs rászorulva a szlovák típusú hazugsággyártásra !  Bosnyák piramis után már pilisi is van, aztán meg már mindenfele látott valaki olyan hegyeket, ami piramis formára emlékeztet, a hegyek már csak ilyenek.

A PILISI FÁRAÓK LAKÓPARKJA!


MÁR MINDEN HEGY ÉPÍTETT ?

Persze ez esetben is megy ám az egymásra hivatkozás rendesen. Nem csak a történészek másolják egymás marhaságait, a megfelelési kényszer itt is működik. Előszeretettel hivatkoznak a másik téveszméjére, szépen beállnak a sorba a "nagy előadók". Van olyan "szakértő", aki szerint már minden hegy épített a Kárpát-medencében, azokat vonalakba rendezték, és a legszebb, hogy vannak olyan emberek akik ezt bekajálják, istenítik, és még előadást is rendeznek neki. Fénykorukat élik a megélhetési mély-magyar előadók, és terjesztik a sötétséget. A holló a hollónak pedig nem vájja ki a szemét!

A PILISI TITKOS PIRAMISOK KIALAKULÁSA...

Láttam ahogy a peremespiramisokat az ufók csinálták, igaza van a táltosmágusoknak! Pont jók voltak az energiák, a kő is dobogott ezerrel, idáig éreztem, a rezgésszint is pont megfelelő. Nem voltam közel, de velem volt a puzdrám, és így láttam az űrhajókat ahogy az összes hegyet rezegtették a pilisben. És BIZTOSAN TUDOM A SZÍRIUSZIAK VOLTAK, mert elláttam a Bakonyból a Pilisbe a puzdrámmal, tehát a peremes a régebbi, az a piramis előtti! Lehet egyébként azért nem találjuk a piramisokat, mert amikor hazadimenzionálják magukat, akkor viszik magukkal az összes peremest, és csak a hegyeket hagyják itt az álcázásnak. De az is lehet, hogy még azért nem találtuk meg ezeket, mert még nem jött el az ideje, ezt mondják állandóan mások is. Abban is biztos vagyok teljesen, hogy ez nem az erdei gombavizsgáló-képző tábor hibája, ahol nem mentem át a vizsgán... túl ütős volt a varázsgomba.


A CSILLAGKÉPEKET A PILIS HEGYEIRŐL MINTÁZTÁK !



Egyébként olyan hegyeket kötök össze a térképen, amilyeneket én akarok, és olyan csillagképet magyarázok bele, ami éppen nekem szükséges, meg olyan turistautakat amik bármire hasonlíthatnak, ha én úgy akarom. A reklámokból bevételt hozó oldalak pedig egymástól veszik át az ilyen agyament marhaságokat. A valódi célja az lehet az ilyen degenerált téveszme gyártóknak, hogy a Pilis igaz történelmét lejárassák, hiteltelenítsék a megalapozott tudományos kutatásokat. A reklámokból élő oldalak készítői pedig örömmel terjesztik ezt az eszetlenséget. Növeli az oldaluk látogatottságát, hogy a túlfűtött nemzeti-érzelmesek előszeretettel osztogatnak bármilyen eget-verő zagyvaságot, ami nagyítja a tévképzetet. 

TITKOS PIRAMISOK A KÉPES KRÓNIKÁBAN? 

MAGVEZETÉS!

A "pilis-kutatók" a mondvacsinált  piramisos téveszméhez még mondvacsinált "bizonyítékot" is gyártottak. Mondván, a királykoronázások egyes képei még ábrázolják is a "piramisokat a pilisben". Nézzük meg tehát, hogy mit is ábrázolnak a krónika képei! 

III. István
A majdnem szabályos "piramis" látszatát beárnyékolja a két alak közt látható hegygerinc, valamint az a tény, hogy a Képes Krónika miniatúrái azt ábrázolják, amiről maga a krónika szól!

A Képes Krónikában NEM ÍRNAK PIRAMISOKRÓL !



Gnóm "piramisok" amik valójában hegy ábrázolások

ITT LEHET ELOLVASNI A KÉPES KRÓNIKÁT

NINCS BENNE PIRAMISOKRÓL SZÓ !
Imre király koronázása 
Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest, 1964, 122. old. (f.61'b). Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 

Aszimmetrikus "piramis"  a jobb oldali, pont olyan, mint a szerbiai    :)

A tévhitek kitalálói és terjesztői majd kitalálják, hogy ez készakarva ferde, és véletlenül rajzoltak hegyhátat a piramis helyett.

 Amit igazából észre kéne venni, azt persze nem reklámozzák.

A  háttérben látható hegyek tetején életfa szimbólumok láthatók! 



Ősi magyar szimbólum
Életfa ábrázolás egy női lószerszám aranyozott bronz szügyélővereten (Szakony, Győr-Moson-Sopron megye) Dienes István, A honfoglaló magyarok. Corvina, Budapest 1974, 16. ábra. Dienes Ö. István rajza. Liszt Ferenc Múzeum, Sopron.

Sokféle formavilág jellemzi az életfa ábrázolásokat, de legtöbbjük osztott. A nappalok és éjjelek váltakozását épp úgy megtalálhatjuk rajtuk mint a négy égtájat, vagy a négy évszakot, de sokuk jellemzője a hármas osztás: a múlt-jelen-jövő életértelmezése is. Jelentheti azonban esetünkben az életfa ábrázolása az öröklést, a családfát is. Ugyanez a minta még lóvereteken-szerszámok motívumában is megtalálható.




A titkos magyar piramisok tehát ilyenek, mindenki ismeri őket, de még soha-senki sem látta, mert nem léteznek. Aki pedig az ellenkezőjét erőlteti, az mutassa meg, hogy a krónikáink hol írnak piramisokról, vagy ásson elő egy piramist valahonnét. A demagóg téveszmeterjesztést azonban ideje lenne már hanyagolni.

Egyed Zoltán 2015

2015. június 14., vasárnap

A "POZSONYI" DIADAL - AMIT ÁRPÁD SEM VEZETETT !

Az ember erősen gondolkodóba esik, hogy mire reagáljon hamarább, mit írjon ki magából elsőként. Aztán a szokásos júliusi hónap közeledtével ez is hamar eldől, mert lassan ismét kezd elviselhetetlen lenni a közösségi oldalakon és csoportokban a "nagy-nemzeti" téveszmét látni és olvasni.          Egyed Zoltán Pajzsvivő


A feltételezett téves csatahely


  A "POZSONYI" CSATA - AMIT ÁRPÁD FEJEDELEM SEM VEZETETT !


Nem egy, nemzeti oldalon olvashatja bárki, hogy a Pozsony környéki diadalban Árpád fejedelem vezette a mindent eldöntő csatában a magyar seregeket. Sőt, sok esetben még azt is tudják a híres előadók, hogy megsebesült a fejedelem, és majd az összes gyermeke is ebben a csatában esett el. Van aki még azt is tudja, hogy szinte percre pontosan éppen mi, és hogyan történt, merre mozogtak a csapatok és ki adta a parancsokat stb... A téveszmét mások még tovább folytatva megtoldják azzal, hogy a fejedelem sebet kapott, ott kezelték Altenburgban, aztán gyorsan el is temették egy tumulusban SIC! ( amiben a feltáráskor bronzkori tárgyakat találtak) Ezért a téveszméért nem csak Árpád fejedelem sírhelyét, hanem Óbuda városát és az óbudai prépostság Fehéregyházát is a sógoroknál ünneplik Altenburgban, a soproni civileket is szépen átverték. Ez a buta teória egyébként eredetileg Lanfranconi Enea olasz mérnök, Magyar Történelmi Társulat alapító tagjának téveszméje volt. Wekerle László gyorsan és alaposan meg is cáfolta az egészet. Ezért is veszélyes, hogy Árpádot a csatában szerepeltetik, ne az osztrákoknak erősítsük már a turizmust! A történelmi téveszmék azonban így készülnek, hiteles forrás nélkül. Valaki kitalálja-leírja és előadja, tetszetős önbizalom-erősítő, viszik tovább a téveszmét. A végére már azt is nehéz kinyomozni, hogy honnét indult, aztán már az internet is ezzel a rögeszmével van tele. Sőt, már filmek és videók, versek is készülnek Árpád dicső csatájáról. Az már kevésbé érdekli a túlfűtött hallgatóságot, hogy Árpád fejedelem a csata idején már rég halott volt!
A tájékozatlan embereket könnyű becsapni, sok a hiszékeny ember akik nem néznek alaposan utána egy adott témának. A tekintély elv a nemzeti oldalon pedig ugyanúgy működik, mint a hivatalos szamárcsapások esetében, senkinek ne legyenek illúziói.

Aztán ha valaki jobban utánanéz az írott hiteles forrásoknak az igen fontos esemény miatt, akkor gyorsan rájöhet, hogy Árpád és a fiai sem voltak ott a csatában!

MIÉRT KELL ÁTESNI A LÓ MÁSIK OLDALÁRA? 

Persze sokkal jobban "eladható" Árpád vezetésével a "pozsonyi" csata, és a győzelem is magasztosabb lesz ebben a verzióban. Talán ezért gyártják ezeket a téveszméket, de az is lehet, hogy a szittya-biznisz miatt van szükség erre. Jobban fogynak a könyvek és a dvd lemezek, több meghívást kap az előadó, nagyobb a reklámja. 


Hitelesebb azonban nem lesz ez a fajta előadó vagy író.


Ha kérdőre vonja őket valaki, a hiteltelen írásuk vagy előadásuk miatt, általában úgy szoktak védekezni, hogy "arra sincs forrás, hogy Árpád fejedelem nem vett részt a csatában"

Ebben is tévednek, tájékozatlanok a témában! A híres írók és előadók nem ismerik a krónikáinkat? Nagyon úgy tűnik, hogy ez a helyzet...                   

Részlet a magyarok krónikájából.


"Árpád fővezér fejedelmi címmel lépett a trónra, és [megkezdte] az uralkodást. Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának. [Eljött] a napja, megöregedett, elgyengült, megbetegedett, a szíve megtört, a korszak elfordította tőle arcát, és szemét betakarta földjével, vagyis elhalálozott. Helyére egyik fiát ültették, de egy idő múlva az is elköltözött a világból, és a fejedelmi trón üres maradt"

Forrás: Magyarok Története-Tarihi Üngürüsz

A kétkedőknek leegyszerűsítem: csak arra van írott forrásunk, hogy Árpád fejedelem nem vett részt a csatában!
  
A téveszme abból táplálkozik, hogy Anonymus krónikája 907. évben írja Árpád fejedelem halálát. Azonban ez az írott forrás sem azt állítja, hogy ott volt a csatában, csupán csak azt, hogy ebben az évben halt meg. "Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak"  FORRÁS:




Tehát Anonymus krónikája nem azt írja, hogy a csatában halt meg!
 
Önmagában ez a tény is azt valószínűsíti, hogy a támadást a híres nagyvezér-fejedelem halála miatt indították. Árpád halálának legvalószínűbb időpontja 907. év  január-február, legkésőbb március eleje. Hiszen az összevont támadást a sok-ezer fős ellenséges hadsereg részéről elő kellett készíteni. Rengeteg fegyvert, hadtápot, szekeret, lovat és kiegészítő felszerelést kellett a parancsra megfeszített munkával összeszedni, hogy a támadó sereg júniusra készen álljon. Minderre szükséges legalább négy-öt hónap, ezért valószínűsíthető a 907. év eleje Árpád fejedelem halálának időpontjául. Amúgy sem lehetett volna ott a csatában Árpád, 907. évben már fejedelemként a 63. életévében volt. Abban a korszakban ez nagyon magas életkornak számított. Ezért írhatta azt a krónika, hogy "Annak ellenére hosszú ideig élt, evéssel, ivással kellemesen töltötte idejét, ellenségei közül senki sem bántotta, senki sem támadt ellene, sok hónapot és évet élt át a szív nyugalmával, végül is el kellett fogynia élete magjának"

Tehát Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában !



Nem harcolt, nem sebesült meg, mert nem vett részt a csatában. Az összevont támadás pont az ő halála miatt indult. Ez így ésszerű, így életszerű és így valószínű. Ha ugyanis egy hatalmas hadvezér eltávozik az élők birodalmából, akkor rögtön lehetőség adódik a nép leigázására. 

Ez szolgáltat valós indokot egy összevont támadásra!  

Ugyanezt láttuk már Attila halála utáni időszakban is...

Biztos, hogy a 907 csata nem itt volt !!!

Mit tudunk még az írott forrásokból?

  • „907. (év) A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Luitpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták.
  • 907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.
  • 907. (év) Nagyon szerencsétlen harc folyt Braslavespurchnál (Pozsony?) július 4-én.” 


Hiteles forrásaink az évkönyvek és nekrológok.


Az ütközet tehát megtörtént, de ahogy az időpontokból is érthetően kiolvasható, egy hosszan tartó harc vette kezdetét már június közepétől. Korántsem pár napos csatáról van szó!

Árpád fejedelem nem vett részt a "Pozsony környéki" csatában !

Sokszor, hajnalig tartó vitákat folytattam kedves ismerőseimmel, hogy vegyék figyelembe az írott, hiteles forrásokat. Tulajdonképpen a hivatalos oldal képviselőit is erre ösztönözném Óbuda ügyben, a helymeghatározó oklevelek igazságára, mindkét oldal ugyanazt az alaphibát véti folyamatosan. Természetesen én magam is próbáltam a különböző netes-oldalak és blogok kezelőitől információt kérni, a már szinte dogmává alakult rögeszmére. Nem írok hivatkozott előadó neveket, nem célom, hogy másokat a tévedésük miatt lejárassak. Több válaszból is kiderült, hogy a tájékozódás a videómegosztón történt, vagy weboldalakról származott az információ. Az érdekes ez ügyben, hogy honnét indult a téveszme. Az előadók pedig a tények láttán remélhetőleg majd megváltoztatják a véleményüket, hogy végre hitelessé váljanak,-kénytelenek lesznek- hiszen a téveszmére forrásaik egyáltalán nincsenek.

Mindenkinek ezúton is köszönöm a válaszát!

 Kedves Pajzsvivő, a következő könyvben tud utánanézni:  Szabó Károly. 
 A Magyar vezérek kora. Budapest (1878) 

A Hadtörténeti Könyvtár válasza vitt vissza legtávolabb az időben. Az újkori nemzeti előadók egymást másolva talán ezt a művet értelmezhették félre, pedig ahogy látni fogjuk, ezt elég nehéz félreérteni. Szabó Károly már ebben a könyvben megírta az értelmes-hiteles következtetést, az ok-okozati valós összefüggést. Árpád fejedelem személyének államszervező tulajdonságaira, a 907 évi diadal jelentőségére próbálta felhívni a figyelmet. Ezért a csata leírását tőle közlöm. A csata megtörténte, és maga a téma sem volt "eltitkolva" bárki olvashatta, aki idáig is járt könyvtárban esetleg. Tehát a 907 nyarán megtörtént csatába csak a huszadik században, nem is olyan rég erőltették Árpád fejedelmet! Ki találta ki ezt az alapjában buta, és ugyanakkor nagyon káros téveszmét? Erre a kérdésre a





HOGY HANGZIK A DECRETUM EREDETI SZÖVEGE
MI AZ IGAZSÁG?


“… Decretum..Ugros eliminandos esse..” azaz ” elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”

?

Olvashatjuk ugyanezt a nagy-nemzeti oldalakon, azonban a decretum szövegének elferdített idézésével is a csak a kilencvenes évek téveszméjét erőltetik tovább a hírhedt írók és előadók. Itt is kiderül, hogy semmilyen valós forrás-kutatást nem végeztek a témában, nem fordítottak még időt sem rá, és éppen ezért tudatlanságból ámítják magukat, és csapják be a történelem iránt érdeklődőket is. 

Ha ön kedves olvasó valóban érdeklődik a 907-ben történt csata után, akkor nézze meg a decretum valós szövegét! 

                                 ANNALIUM BOIORUM

''.., Ibi decretum omnium sententia Vgros Boiariae regno eliminandos esse,...''

! ! !

A hivatalos téveszmét, hogy tovább tudják erőltetni, ezért egész egyszerűen kihagyják a DECRETUM szövegének a legfontosabb földrajzi közlendőjét. Mégpedig azt, hogy a magyar csapatokat nem a világból, de még csak nem is a Kárpát-medencéből akarják kiűzni, hanem a Bajor királyi területekről! BOIARIAE REGNO !
És innét már csak arra kéne forrást keresni, hogy a X. században, mégis merre volt a magyar nyugati határ? Ugyanis Pozsony környéke sosem volt Bajor királyi terület, az mindig AVAR terület volt. Árpád fejedelem pontosan ezért foglalta el még a bécsi medencén túli területeket is




                 

 

 





FORRÁS: Szabó Károly  

MAGYAR VEZÉREK KORA

Ki vezette magyar részről a csatát?

Miután bizonyítottuk, hogy Árpád fejedelem 907. év júliusában már halott volt, így jogos a kérdés. A Gesta írását tekintve azok a vezérek vezethették a védekezést, akiket Árpád kapitánnyá választott a halál közeledtét érezve. Akik ott lehettek a harcban:  a magyar nemzetség törzsének hadra fogható vezérei és katonái:Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat,Tarján, Jenő, Kér, Keszi,Szalók nemzetség-Ösbő vezér, Bogát-kapitány, Őse-kapitány, Őrkény, Előd-kapitány, Kál-harka,

ELŐZMÉNYEK

Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve, fiát, Zoltát, nagy tisztességgel vezérré emeltette. Azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálatáért Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt, Veleknek pedig a zarándi ispánságot adta. Hasonlóképpen a többi nemeseknek szintén tisztséget meg helységeket adományozott. FORRÁS: GESTA HUNGARORUM
   
Tehát Ösbő és Velek minden bizonnyal tapasztalt vezérként vett részt a
csatában, azonban a fiatal trónörökös Zoltát, mint fejedelmet, nyilván megóvták a harcoktól. A további harcokban, és talán a korábbiakban is, komoly részt vállalt a hon megóvásában Lél, Vér-Bulcsú-harka, és Botond.



Végül, amikor a fegyverek erejétől már mitsem reméltek, az imádsághoz fordultak, túlvilági segítséget kérve a magyarokkal szemben.

„De sagittis Ungarorum libera nos Domine!"

„A magyarok nyilaitól szabadíts meg, Uram!"


"Bizonyos idő elteltével, mikor Zolta vezér tizenhárom esztendős volt, országának főemberei valamennyien egyértelemmel és közakarattal egyeseket országbírákul rendeltek a vezér alá, hogy ezek a szokás jogával mértéket tartva, csendesítsék a viszálykodók pereit és versengéseit. Továbbá másokat - mégpedig Tas fia Lélt, Bogát fia Bulcsút, a vér emberét, valamint Kölpény fia Botondot - a sereg vezetőivé tették avégre, hogy különböző országokat feldúljanak velük. Ezek ugyanis harcias és bátor lelkű férfiak voltak, kik semmi másra nem viseltek gondot, csak arra, hogy uruk számára népeket hódítsanak és más országokat pusztítsanak. Ők aztán, amint engedelmet kaptak Zolta vezértől, leszámoltak a karantán sereggel; majd Friaulon át Lombardia határtartományába értek, s ott Pádova városát öldökléssel, tűzzel-vassal, nagy fosztogatás közepette kegyetlenül elpusztították. Innen benyomultak Lombardiába, és ott is sok rosszat műveltek. Mikor pedig annak a földnek a lakosai egybegyülekezve megpróbáltak szembeszállani erőszakukkal és vad dühükkel, akkor számtalan sok lombard veszett el a magyarok nyilától, sőt igen sok püspök és gróf is halálát lelte. FORRÁS: GESTA HUNGARORUM

Mindezért a modenai ima szövege így hangzik magyarul:

                                                                                 
Velencei hadjárat

Krisztus hitvalló Isten kegyes szolgája,

Geminianus, imádkozva könyörögj,

Mi, nyomorultak a megérdemelt ostort

Az ég királya kegyéből elkerüljük.

Miként megtetted Attila idejében,

Hogy kapuinkat megszabadftád tőlük,

Most kérünk téged, leghitványabb szolgáid,

Védj meg minket a magyarok nyilaitól!

Pártfogónk, végül leborulva könyörgünk,

Hogy irgalomért esedezzél az úrhoz.



A megírt blog bejegyzések visszhangját is figyelemmel kísérem a közösségi oldalakon, következzen tehát egy megosztás utáni hozzászólás Budai Lászlótól, ami komoly megerősítés a témát illetően.  

A wikipedia-Pozsonyi-csata szócikke sincs megfelelően megírva, mert a hívatkozott TTE oldal "szakértője" sem ismeri a Magyarok Krónikáját, és annak Árpád fejedelem halálára vonatkozó mondatait !

 
Kiderül belőle, hogy Szabó Károly 1878-ban A Magyar vezérek kora. Budapest (1878) c. könyvében már találgatott arról, hogy Árpád harcolt-e a csatában, vagy éppen a halála váltotta ki a támadást.
  Most látom, hogy a könyve első kiadása 1869-es, és a 2. kiadás volt 1878-as, tehát ennyivel régebbi a gondolata. Idézet jön: 


"Árpád elhunyta, s gyermek fiának uralkodásra jutása a legkedvezőbb pillanatnak látszott Lajos király, illetőleg birodalma kormányzói előtt arra, hogy a magyaroknak Árpád korában Németországba tett berohanásait megtorolják, s a nyugatot folyvást rettegtető pogány nemzet erejét egy véletlen csapással megtörjék. Azt hitték ők, hogy a nagy hódító Árpád elhunytával szelleme is elenyészett, hogy gyermek fia kormánya alatt a magyar nemzettörzsei – mint a Német Birodalomban éppen a gyermek Lajos trónralépésekor történt – egymással meghasonlanak és így nem lesznek képesek őket meggátolni, hogy a nemzetfüggetlenségét Árpád sírja fölött eltiporják. De számításukban keserűen csalatkoztak. A magyar törzsek hercegei, a hon önállóságát, sőt létét fenyegető vész láttára minden magánérdeket félretéve, közegyetértéssel siettek a hon megmentésére, zászlaik alatt a nemzet minden fia, mint egy ember kelt fel szabadságát védeni, s a büszke fényes hadsereg, melynek célja Magyarország leigázása volt, a magyar földön diadal helyett sírját találta."

 Nem jött be, a máskor jól bevált gyakorlat...

VÉRSZERZŐDÉS
ÖSSZEFOGÁS A HARCBAN!

A pozsonyi diadal Magyarország nemzetségi vezéreinek fényes győzelme, ékes példája a magyarok összetartásának!


JÚLIUS 4-7. A POZSONYI CSATÁRA EMLÉKEZÜNK, 
NEM ÁRPÁD FEJEDELEM HALÁLÁRA!  

A kedves olvasókat ez ügyben is meg kell kérnem, ha ezt a téveszmét hallják egy előadáson:hogy Árpád fejedelem vezette 907. évben csatába a magyarokat, akkor vonják kérdőre az előadót, hogy hol van erről forrás?! De azt nem szabad válaszként elfogadni, hogy más is ez mondta, vagy adta elő! Hiteles források nélkül senki ne próbáljon  téveszméket előadni, ez mindkét oldalra egyformán vonatkozik!






FOLYTATJUK...


A nagy csata mégsem Pozsonynál volt?

2015. január 13., kedd

A "POMÁZI ÓBUDA"

"Egy adott témát érintő valótlan erőhatás minden esetben ellentétes erőhatást vált ki az igazságra érzékeny embereknél"


Ez az oldalam az "amatőr kutatók" tévedéseiről szól, és igazából nem kéne így lennie, hiszen valamiért dolgozom, és nem valami vagy valaki ellen, ezért sokáig húztam-halasztottam, hogy ezt a témát én magam is megírjam. Sashegyi Sándor tisztelete, és munkájának fontossága tartott vissza egészen idáig. Azonban most már úgy gondolom, hogy Fehéregyháza és Óbuda-Sicambria érdekében kénytelen vagyok megírni, számomra az igazság mindennél fontosabb, hiszen minden amit idáig is     tettem csak ezért történt.....        Egyed Zoltán Pajzsvivő

AZ ELŐZMÉNYEK

A Sashegyi hagyatékra két alkalommal kértem ki a kutatási engedélyt a Pest-megyei Múzeumok Igazgatóságától, amit  rendben meg is kaptam(tehát az összeesküvés elmélet, hogy majd nem adják meg, az bizony csúnyán elbukott) Úgy jártam be a szentendrei castrumba, mintha a munkahelyem lenne, aztán záráskor délután négykor a terepen folytattam amit aznap elolvastam papíron a múzeumban.
A kőtár munkatársainak ezúton is köszönöm a segítőkészségüket!
Lekövettem Sashegyit, mindenhol jártam ahol ő is járt. Sajnos a kedves "megmondó" ismerőseim közül senki nem tartott velem, az egyetlen kutatótársam Kefir kutyám volt, aki hűségesen jött velem a legnagyobb melegben is fáradhatatlanul másztuk közösen még a legmeredekebb hegyoldalakat is. Tehát utánajártam az összes elérhető és létező információnak még a terepen is, éppen ezért csak az a valaki próbálja írásom cáfolni aki végigcsinálta már ugyanezt, méghozzá hosszú éveken keresztül.

HOLDVILÁGÁROK



Sashegyi Sándor a Holdvilágárokban talált csontváz azonosítását követően ő maga személyesen írta át a korábbi elhamarkodott és valósnak vélt megállapítását. A férfit áthúzta és piros tollal írta oda NŐ ! Ezt az átírást minden dokumentumban elvégezte, a saját kézírásával. Senki nem kényszerítette őt erre, egyszerűen megértette, hogy korábbi feltevése tévedésnek bizonyult!
SASHEGYI SÁNDOR EREDETI KÉZÍRÁSA
Női csontváz került elő a Holdvilágárokban!
Nézzük mit mond a hitelesítő ásatás vezetője: ” Nyilatkozataiban nem is nagyon takargatta, hogy valójában ezen a helyen Árpád fejedelem sírját szeretné beazonosítani. Ezzel az őszinteséggel elég sok bajt hozott saját fejére, mert az elképzelést nem sikerült bizonyítani"

BŐVEBBEN:


                  IGAZOLÓ ÁSATÁS A HOLDVILÁGÁROKBAN



Női sír

Tehát Sashegyi nem találta meg Árpád fejedelem sírját a Holdvilágárokban! Mégis egyesek ezt a téveszmét terjesztik jelenleg a videómegosztó portálokon is. A legszomorúbb az egészben az, hogy demagóg szövegeket toldanak Sashegyi Sándor egykori kutatásaihoz. Primitív ideológiák terjesztésével nem lehet tudományos munkát kívánó eredményeket  alátámasztani, csak a tudatlan rétegeket lehet ezzel a témával fanatizálni.

POMÁZI ÓBUDA?

Sashegyi azonban a Holdvilágárok téves értelmezése-hogy oda Árpádot temették- miatt a Pomáz környéki területet a tévedéséhez próbálta igazítani. Tehát megpróbálta Pomázt Óbuda városának beállítani, ugyanakkor a saját téveszméjéhez erőszakolta a Gesta írását is. Mivel a Holdvilágárokban nem találta meg az óbudai Fehéregyházát -ez az a hely ahol Árpád fejedelmet eltemették- megpróbálta valahol Pomáz területén megtalálni az egyházat Alba Ecclesiát. Ez azonban nem sikerült neki, nem is sikerülhetett, hiszen Pomáz sosem volt Óbuda.
TÉVES
Sashegyi téves határjárása

Az óbudai határjárásokat szintén a téveszméjéhez próbálta igazítani.A határjárás azonosításban Pazanduk téves földrajzi területen van jelölve! Ugyanígy téves Vetus Buda helyének jelölése a pomázi klissza dombra, ott ugyanis bizonyítottan 
VETUS POMÁZ vára állt.  Bővebben:


 POMÁZ - KLISSZA, 23/5. LH. a. Pomáz c.1138*, 1351** d. 12-13.század

Tehát, hogy érthető legyen: Régi Pomáz vára és Régi Buda ugyanabban az időben nem lehetett ugyanott! 


Read more: RÉGI POMÁZ VÁRA


Sashegyi egyszerűen a gombhoz akarta a kabátot. Kitalálta ezt az "Árpád sírja" téveszmét és a településeket szépen felrajzolta Pomáz köré a határjárással együtt. Hivatalos történészeink ugyanezt csinálták a 18. századi Óbudával kapcsolatban.



A térképek nem a múzeumi gyűjteményből valók, tehát azokat nem rajzolhatta át egyetlen "cionista akadémikus" sem. Ezt kifejezetten a fanatikus összeesküvés elméleteket gyártók kedvéért írtam le, mert képesek még hasonlókat kitalálni.


ANONYMUS GESTA HUNGARORUM

"Ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében Árpád vezér (dux Árpád) is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették el (honorifice sepultus est), egy kis folyónak a forrása felett (supra caput unius parvi fluminis), amely kőmederben (per alveum lapideum in civitatem Atthile regis) folyik Atilla király városába, ahol is (ubi etiam) a magyarok megtérése után (post conversionem Hungarorum) a boldogságos Szűz Mária tiszteletére ecclesia épült, amelyet Alba-nak neveznek."


Elemezzük együtt a szavakat, mert a téveszmegyártók a saját érdekeik szerint próbálják magyarázni Anonymus írását!

 Árpád fejedelmet az Atilla városába tartó kis patak forrása felett temették el, ott-UBI ETIAM- azon a helyen, ahol a megtéréskor Alba Ecclesia épült. Ezért értelemszerűen a fejedelmi sírt a forrás felett Fehéregyháza közvetlen közelében, egy kőből épített vízvezető csatornarendszer közelében találjuk meg. Az "alveum lapideum" ugyanis ezt jelenti!

A helymeghatározáshoz megkaptuk Atilla városát, a kőmedret a forrással és Alba Ecclesiát a névtelentől. 


Tehát a Gestában sehol sincs feltüntetve:
- egy sziklafal vérrel kenegetve
-hogy Árpád fejedelem nő volt
-"kunbabák" Árpád sírjánál
- az, hogy "nekropoliszba" temették
-szarvas vagy marha koponya, de még sólyom vagy varjú sem
-hogy nővel lett eltemetve(ha ezt feltételezzük, akkor csak egy szolgálója lett volna és pl lova nem, vagy szarvassal és-vagy tehénnel járt?)
- azt sem írta, hogy árokba temették
-és azt sem, hogy a Daradera patakról van szó

Ez az Árpád sírja az árokban téveszme a saját kardjába dől, ideje lenne ezt már végre észrevenni, és nem tovább erőltetni! Ezt az amatőr szamárcsapást ugyanazon a tekintélyelv alapon adják elő, mint például hivatalosék a történészdogmáikat. Egymástól veszik át és adják elő ugyanazt a téveszmét, felsorakoznak szépen egymás mellé és mögé, és ugyanazt a dogmát fújják. És a nép meg imádja és falja, senki rá nem kérdez, hogy te jóember megneveznél pár írott forrást vagy mutatnál pár térképet-látképet? Naná, hiszen a valótlanságnak nincsenek határai, magyarán bárki-bármilyen ostobaságot simán beadhat a bamba tömegnek. Csak az igazságnak vannak határai, de így az nem olyan izgalmas. Tehát minél nagyobb nemzeti kamut ad elő valaki, annál jobban imádják, állítani pedig bárki tud, ahogy készakarva kamuzni is, hogy a dicsfényben fürödjön.

A hitelesítő ásatás vezetője is nyíltan elismeri: Sashegyi nem Árpád fejedelem sírját találta meg, hanem egy nőét!

ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA NINCS A HOLDVILÁG-ÁROKBAN !

Pomázról, a Holdvilágárokról is pontosabban !
  
Sashegyi nem találta meg Fehéregyházát, sem Óbuda város egykori objektumait. A határjárások azonosításai is tévesek!




  1. Pomázon nem volt soha Óbuda, sem Atilla király városa ! 
  2. Holdvilágárokban soha nem volt az óbudai prépostság, sem Sicambria-Óbuda azaz Atilla király városa. 
  3. A Dera patakmeder természetes, tehát nem Anonymus épített kőmedre, és nem az árokban ered ! 
  4. Nem a Holdvilágároknál van Megyer (sem a magyeri rév) a MAGYAR nemzettség központja. 
  5. Fehéregyháza forrása nem a Holdvilágárok vízesése.(régi-új téveszme) Nem erről írt Anonymus a Gestában. 
  6. Nincs fejedelmi temetkezésre utaló sírmelléklet vagy egyéb lelet! 
  7. Óbuda Fehéregyházát(ahol Árpád fejedelmet eltemették) nem találta meg Sashegyi sem a Holdvilágárokban, sem Pomázon. 
  8. Árpádsáv mint négy vörös csík, nem jelöli Árpád fejedelem sírhelyét(a vér amúgy sem marad meg egy sziklafalon több mint ezer évig) 
  9. Női csontvázat talált Sashegyi, a lábujjperc is női. Nem a "cionista akadémia" híresztelte el, hogy női, hanem Sashegyi Sándor saját kézírásával írja át becsületesen minden dolgozatában! 
  10. Nincs "nekropolisz" a Holdvilágárokban (új téveszme) Sem a kis-sziklánál, sem a kutatott környéken nem találtak további temetkezéseket. 
  11. A Dera patak nem folyik Atilla király városába, sem városában. Pomázon keresztül a Dunába folyik 
  12. A Holdvilágárok Mithras szentélyének semmi köze nincs Árpád fejedelem sírhelyéhez! 
  13. A magyar és bolgár nép nem azonos,(új téveszme) a madarai sírban nem magyar fejedelem sírját találták, tehát nem vonható párhuzam. (hacsak nem egy bolgár banyát temettek el a Holdvilágárok bánya gödrébe) 
  14. A Via Magna Strigoniensis nem Pomáznál vezetett, ezt a FELKIS térkép is mutatja az okleveleken kívül. 

15.
Sashegyi Sándor sokszorosan tévedett, nem találta meg Árpád fejedelem sírját, és nem találta meg Sicambria-Óbuda városát! Árpád fejedelmet ugyanis az óbudai Fehéregyházán temették el, erről ír Anonymus is a Gesta Hungarorumban!


Egy magyar fejedelmet nem temetnek árokba!


Anonymuson kívül is van több forrásunk a sírra vonatkozóan. Bonfini írása is alátámasztja, hogy a Boldogságos Szűz Óbudai Fehéregyháza a város előhegyén állt, az 1425-ben kiadott oklevél is ezt erősíti.  
Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi X. Vol. 6. (Budae, 1844.)     768. oldal

Manapság az a legszomorúbb, hogy már olyanok is próbálják ebben az ügyben az észt osztani, akik már legalább vagy két alkalommal jártak Pomázon, ( a valós régi Óbuda területét pedig egyáltalán nem ismerik) és hogy a pomázi lokálpatriótának igaza legyen a legvadabb és legperverzebb beteges ideológiákat toldják Sashegyi Sándor kutatásaihoz. 

A legújabb agyszülemény, hogy a nagyszentmiklósi kincset a Holdvilág-árokban találták, és csak átvitték oda, ahol aztán végül megtalálták. Milyen érdekes, hogy a csontok in situ találtattak, azt el sem mozdították és ebből bizony az következik, hogy a sír nem lett kirabolva!       
Ami jelenleg történik az a  TOVÁBB VITT ÖKÖRSÉG!

NŐI SÍR A HOLDVILÁGÁROKBAN!

LÁSD SASHEGYI KÖNYVÉNEK 59. OLDALÁT! 



A félreértések elkerülése érdekében: ha a csontváz férfié lett volna, akkor sem lehetne Árpád fejedelem csontváza, mert sem Attila városa, sem a város területén álló óbudai Fehéregyháza nincs az árokban ! Hogyan tudnánk több mindent megállapítani a Holdvilágárok szerepéről, és az ott feltárt NŐI csontvázról?


ANALÓGIA A HOLDVILÁGÁROKRA

Azt kell megvizsgálnunk, hogy a Holdvilágárokhoz hasonló helyen, találtak-e valaha bármilyen temetkezésre utaló leletet
ROYAK BULGÁRIA

 Megállapítottuk, hogy ez a felirat Krum kán (804–814) sírirata. 

KRUM KÁN EMLÉKMŰVE

A sziklafülkék elterjedése pedig megegyezik az egykori
 DUNAI BOLGÁR BIRODALOM területével

Nincs arra semmilyen adatunk, hogy sziklasírban valaha is találtak volna magyar vezér vagy fejedelem sírját! 


A nagy helyzet az, hogy Pomáz is bolgár telep, pontosan ezért hívják Pomáznak. A Pomákok egy sajátos vallási népcsoport a Balkán félszigeten. A honvisszatérő magyarokhoz is csatlakozott egy kisebb csoport Káliz és Pomák. A csatlakozott törzsek vették körbe a fejedelmi székhelyet. Az egykori telepek neve ma is tovább él Budakalász és Pomáz nevében.Éppen ezért azt is be lehet határolni, hogy a fejedelmi várak pontosan hol léteztek valójában. A Besenyő és Káliz népesség végezte az Örs-WRS szerepét a főváros vonatkozásában. Ezek az egykori fejedelmi várak voltak Budavár, ugyanakkor a város, tehát Budapest ősi előzményei. Azonban ezek ahogy nem Kaláz, úgy Pomáz területén sem álltak, hiszen ők nem a fejedelmi magyar nemzetség sarjai. Ahol birtokoltak oda temetkeztek, ezért nem lehet egy magyar fejedelmet az árokba erőltetni! Erre az alapvető megállapításra már másnak is rég illet volna rájönni...
Mindebből következik a jogos kérdés, amire azt szokták mondani, hogy kettőt találhatsz... na vajon akkor kit talált Sashegyi az árokban? Biztosak lehetünk benne, hogy ennek a Pomák népcsoportnak a női varázslóját! 


A Holdvilágárokban egy Pomák-bolgár női csontvázat talált Sashegyi Sándor!


A VALÓSÁG

Országunkat sem úgy hívják napjainkban, hogy Pomázország! Ugyanezért nevezték a magyarokról a magyari révet és az uralkodó nemzetségről kapta országunk is a nevét.


A magyar nemzetség őseinek sírhelyét, kifejezetten csak a saját területükön belül kell, és szabad tovább kutatni, minden más teória csak zsákutcába vezet !

Ha bárki továbbra is a pomázi téveszmét akarná tovább erőltetni, ahhoz legalább egy ilyen oklevelet kellene találnia Pomázra vonatkoztatva:

ÓBUDA MEGYEREN LÉTEZETT !

BŐVEBBEN: TÖRTÉNÉSZDOGMÁK NYOMÁBAN

Aki nem értené annak elmagyarázom... Ezeknek az okleveleknek a nyilvánosságra hozatalával, nem csak a több évtizedes hivatalos történész dogmákat döntöttem meg, hanem végérvényesen lezártnak tekinthető Sicambria-Óbuda városának földrajzi helymeghatározása. 




ÖSSZEFOGLALÁS
 
Hiába próbálja bárki is ezt az árokbeli Árpád sírja téveszmét nagy hangon erőszakosan-üvöltve előadni, ez attól még nem lesz valóság. Nem lesz Pomázból Óbuda királynéi városa, a Holdvilág árokban pedig nem találunk majd hirtelen egy gótikus székesegyházat mint káptalani főtemplomot, a női csontvázból pedig nem lesz férfi. Már az internet világában is "cionakadémiáznak" és "szabadkőműveseznek le" egyes megtévesztett "hazafiak" olyan kutatókat, akik tisztán a régészeti leletek és okleveles források alapján formálnak véleményt. Persze lehet nem is Sashegyi Sándor emléke a fontos, sokkal inkább fontos az, hogy Sashegyi kutatásait meglovagolva személyi kultusz épülhessen. Ideje lenne végre már, ha nem a régmúlt tévelygéseit erőltetnénk erőszakosan, a jelen kor új tudományos módszereivel elért eredményeken kellene inkább tovább dolgozni, a valós eredményeket előtérbe helyezve. Sashegyi Sándor a maga idejében ugyanígy gondolta, megállapításai ugyanúgy érvényesek a mai Óbudának beállított  főtér környékére, mint ahogy Pomáz városára is, így tehát az ő szavaival búcsúzom.






"Hiába akarunk a mai Óbudából nagy történeti tradíciós múltat kiépíteni, ha a bizonyító kézzelfogható emlékek attól jóval távolabb fekszenek! Tisztán kitűnik ezekből a várostörténeti monográfiákból Óbudára nézve, hogy valahol hiba van. Valaki hibát követett el, s ezen a hibán bukdácsolunk, vitatkozunk, költekezünk hiábavalóságokra, helytelen irodalmi munkákat alkotunk, amelyekből kiviláglik, hogy sántít valami. És ez mind addig fog menni, míg egy széleskörű helyrajztörténeti kutatást nem kezdünk el, és míg nem fordítjuk figyelmünket az újabb kutatások elért eredményei felé. Nem kell szégyellni azt, hogy hibákat követtünk el. Csakis a hibák végtelen során világosodik meg minden és érhetünk el eredményeket. Ha így lesz tisztán fog állani előttünk Óbuda középkori története és világosak lesznek előttünk az eddig bizonytalanságban lévő romemlékek."



SASHEGYI SÁNDOR

Mindettől függetlenül Sashegyi Sándor a munkatársaival együtt, több mint 200 régészeti lelőhelyet fedezett fel Pomáz környékén, kiváló meglátásai és munkája mindörökké példaértékű, a jelenleg tartó kutatások neki is köszönhetőek.



De voltak mások is, akiket méltatlanul elhallgatnak, pedig Óbudával kapcsolatban sokkal komolyabb, és valós megállapításokat tettek le az asztalra. Például Fülöp Zoltán és Belitzky János, akik még közösen dolgoztak is Sashegyivel. Fülöp emlékirataiból az is kiderült, hogy neki teljesen más feltevései voltak, Belitzky írásai pedig alapműnek számítanak az óbudai objektumok helyének meghatározásában is.


A KÉPES KRÓNIKA ÁBRÁZOLÁSA



HOL VOLT ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA?TERMÉSZETESEN OTT AHOL AZ






HITELES OKLEVÉL ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJÁRÓL:


Ez a hiteles oklevél azt árulja el számunkra, hogy Árpád fejedelmet Óbuda város előhegyén temették el, ott ahol Fehéregyháza-Alba Ecclesia-középkori nevén Beate Marie Virginis felépült mint ÓBUDAI prépostság. Mindez ÓBUDA város előhegyén található a Csillaghegyen! Tehát Árpád fejedelmet FEHÉREGYHÁZÁN temették el és NEM Bad Deutsch Altenburgban, a Búbánat völgyben vagy a Holdvilágárokban, de a Kevély hegyen-Ajmanican SEM ! Mert egyik helyen sem volt az ÓBUDAI prépostság, azaz FEHÉREGYHÁZA !

(img:398910466855284) (img:398910600188604)

Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi X. Vol. 6. (Budae, 1844.)     768. oldal
Veteris Albae Ecclesiae B M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425. Nos Georgius Biasius de Albaregali, Gregorius, filius Johannis, Stephanus filius Beuedicti, Benedi-ctus de Gwarche (Gawanche?), Judev Jiu ati et uni-versi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri be-atae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda feinardum hospitein de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virginis gloriosae legitimo iure noslram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope fiuem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reser-vare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri as-sumpsit ubique locorum , in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigdlatas concessimus datum terlio die post festum conversio-nis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadrin-gentesimo vigesiino quinto. L. S.E charta originali- Cuin Arpadus Dux prope Albam Eccle-siam B. Virginis ad qUemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, Jocus sepulchri ipsius hoc documento satis indicatur. Ecclesiain Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento cqrtum est. 
Jó hírem van, megérkezett a fordítás! CCCXLVI.

Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak. 1425.

Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek1 bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja2 szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)

Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.

Tehát ez az oklevél ugyanazt állítja mint Anonymus a

 Gesta Hungarorumban, megerősíti és kiegészíti azt. A


templom megnevezése Beate Marie Virginis ahol Árpád 


fejedelmet eltemették. A kőmeder pedig kiépített, kőből

 rakott meder, nem egy patak természetes árka!

Én magam a promontorio szót hegyfoknak fordítom. Tehát az én értelmezésemben Fehéregyháza és vele Árpád fejedelem sírja Óbuda város előhegyének tetején, a Duna fölé magasodó szőlőhegy fokán állott. Ez pedig a Csillaghegyi Rókahegy és attól dél-nyugatra Óbuda királynéi város.


Óbuda látképein is tisztán láthatjuk, hogy az ábrázolt terület nem POMÁZ!
ÓBUDA VÁROSÁNAK LÁTKÉPE A CSILLAGHEGYEN


Pomáz nem Óbuda, és ugyanígy Pilismarót-Búbánatvölgyben, vagy Bad Deutsch Altenburgban sem volt soha az életben Sicambria-Óbuda azaz Atilla király városa. Erről bővebben a Pilisrejtélyek nyomában következő írásában olvasható 




   Előkészületben: